Különleges vendég érkezett a Balatonhoz

Az idei csapadékos télutó és tavasz sok helyen kedvező természeti állapotokat hozott létre a Balaton-felvidéki Nemzeti Park működési területén. Sok vizes élőhely feltöltődött vízzel (így állt helyre többek között a Nagy-Berek, és a Balatontól északra is jelentős sekély vízi élőhelyek keletkeztek). Jelentősebb vizek a Tapolcai-medence területén alakultak ki, ahol több tíz hektáros foltok jöttek létre a Balaton egykor volt medrében. A legjelentősebbek ezek közül az úgynevezett Felső-Kongó területén, Szigliget és Balatonederics közelében, a 71. számú főút mellett alakultak ki.

Békássy Gábor természetvédelmi őr, és Szinai Péter zoológiai–ökológai szakreferens, a nemzeti park munkatársai a Naplót arról tájékoztatták, hogy a gyorsan felmelegedő sekély vizek nagyszámú gerinctelen és gerinces lakója gazdag táplálékforrásnak bizonyult sok állatfajnak ezek közül is leginkább a madaraknak. Sok-sok madár, elsősorban gémek, kócsagok és kanalasgémek jelentek meg ezeken a vízfoltokon táplálék után kutatva.

Fotó: Pálinkás Gábor

A megjelenő madarak közül Pálinkás Gábor természetfotósnak egy színesgyűrűs kanalasgémet is sikerült lencsevégre kapnia.

A Balaton körül a kanalasgém ritka fészkelő több-kevesebb rendszerességgel csak a Kis-Balatonból vannak költési adatok, ezen kívül a déli berkekben volt néhány költési kísérlete a fajnak. Vonuláskor sem tömeges és ekkor is leginkább a Kis-Balaton területét keresi fel. A fajra hazánkban 2003. óta van színes jelölési program, amely szervesen kapcsolódik az egész Európában zajló holland kezdeményezésre létrejött kutatáshoz. Ezen program keretében jelölt egyed vendégeskedik a nemzeti park területén. A kalasgémet 2004-ben gyűrűzték Dániában a Jylland(Jütland)-félsziget északi részén fiókaként. A madár igazi világvándor, 2004 őszén Észak-Németországban járt, 2006-ban megfigyelték telelőterületén, Szenegálban is, a híres Djoudj Nemzeti Parkban.

A madár élettörténete különleges: ez az első dán gyűrűzésű kanalasgém a magyar madárgyűrűzés 1908. óta tartó történetében, valamit az első abban is, hogy még nem volt Szenegál viszonylatában sem a fajra vonatkozó hazai adat.