Etika: több mint tantárgy

A 2011-ben elfogadott köznevelési törvény az ősszel kezdődő tanévtől, heti egy órában, felmenő rendszerben teszi kötelezővé az erkölcstant vagy a hit- és erkölcstant: a leendő elsős és ötödikes tanulók szüleinek tavasszal kellett dönteniük, hogy melyik tárgyat tanulja a csemete. A törvény a hatosztályos gimnáziumoknak is előírja az erkölcstanoktatást, ebben a képzési formában hetedik évfolyamtól tanulják majd az új tárgyat a diákok.

A Klebelsberg Intézményfenntartó (KLIK) veszprémi tankerületétől kapott tájékoztatás szerint mintegy 2760 elsőst érint a változás a megyében, a szülők 55 százaléka a hittant választotta, az ötödikeseknél megfordulnak az arányok, a gyerekek 54 százaléka tanul majd erkölcstant szeptembertől. Alsó tagozaton az osztályokat tanító pedagógusok tartják majd az erkölcstanórákat, felső tagozaton viszont csak etika szakos tanár taníthat, vagy olyan pedagógus, aki elvégezte a továbbképzést. Veszprém megyében a KLIK adatai szerint 162 pedagógus oktatja majd az erkölcstant szeptembertől.

A törvény májusi módosítása nyomán a jogszabály rögzíti, hogy az erkölcstan és a hittan kötelező tanórai foglalkozásnak minősül, az első és az ötödik évfolyamon tankönyvek és munkakönyvek is készültek, így az sem meglepő, hogy mindkét tantárgyból akár meg is lehet bukni. Megtudtuk, nincs sem minimális, sem maximális csoportlétszám az erkölcstanra vonatkozóan, így még az is előfordulhat, hogy valamelyik évfolyamról mindössze egyetlen tanuló választja az erkölcstant, ám akkor neki sem kell emiatt másik iskolába átjárnia.

A Pannon Egyetem MFTK Antropológia és Etika Tanszékén mintegy tíz éve folyik a transzdiszciplína oktatása, ez idő alatt közel négyszáz hallgató szerzett képesítést az etika és erkölcstan tárgyak oktatására, sőt, az új tantárgy kerettantervi kidolgozásában is részt vettek a tanszék munkatársai. Géczi János tanszékvezető úgy véli, átmeneti, nehéz időszak következik az oktatáspolitika és a felkészítés hiányosságai, illetve a tankönyvek hullámzó színvonala miatt.

Géczi János tanszékvezető: A Pannon Egyetem MFTK antropológia és etika tanszékén tíz év alatt közel négyszáz hallgató szerzett képesítést az etika és erkölcstan tárgyak oktatására (Fotó: Gáspár Gábor)

A továbbképzésekre vonatkozó kérdésünkre úgy fogalmazott, a Tanszék egy 60 órás erkölcspedagógiai felkészítést és egy 120 órás, két féléves képzést szervez szeptembertől, de ismeretei szerint az oktatási tárca csak 2016-ig tervezi engedélyezni, hogy ilyen képzésekkel oktassa valaki a tantárgyat, ezután már a négy plusz egyéves felsőoktatási képzés lesz hozzá szükséges.

A hittan és az erkölcstan párhuzamos, egymást kizáró bevezetéséről azt mondja, az erkölcsi és a vallásos nevelés inkább kiegészíti, mintsem kiváltja egymást, szerinte a felekezetek és a világi oktatás erkölcsi vonásait közösen kellene tanítani, nem pedig egy-egy változatot mélyen feltárni.

Az erkölcsi érzék fejlesztése

A kerettanterv szerint az erkölcstan „alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása”,valamint a gyerekek erkölcsi érzékének fejlesztése. A tantárgy a hétköznapi életből merít majd.