Hírek

2013.03.24. 18:04

Majtényi: "Ha csak egy embernek jogos a panasza, mellé kell állnom"

Veszprém - A jogállamiság helyreállításának elveiről tartott előadást Majtényi László jogtudós a Józan Ész Társaság pénteki összejövetelén.

Varga Ibolya

A meghívó szervezet elnöke, Molnár Margit bevezetőjében említette, hogy Majtényi László pályája kezdetén tengerjoggal foglalkozott. Erre később, a párbeszéd idején fejtette ki a vendég: azért választotta ezt a szakterületet, mert ez biztosította számára a legnagyobb szabadságot. Azt, hogy az uralkodó ideológiától mentesen dönthessen. Akkor már egyébként is enyhült az ideológiai szigor és még volt Magyarországnak tengeri flottája, melynek jogi ügyeivel foglalkozott.  Már akkor megkezdte a vizsgálódásokat az állampolgári jogok területén.

Rávilágított:  az alaptörvény kifejezés a Német Szövetségi Köztársaságban született, ahol átmenetinek tekintették az ország kettészakítását és azt gondolták, hogy az újraegyesülésig az alkotmány helyett az alaptörvény kifejezést használják. Végül a németek  ezt a kifejezést tartották meg.

Majtényi László jogtudós szerint az alkotmányban meg kell jelennie a  többség mellett a kisebbségi érdekeknek, hangoknak is (Fotók: Orosz Péter)

Az alaptörvénnyel azonban nem az elnevezése a legnagyobb baj. A jogtudós megítélése szerint hevesebb ellenállást váltott volna ki, ha nem lenne ennyire elszigetelt a nyelvünk. Utalt arra, hogy az Európai Unióban nem lehetnek egyből tagok a jelentkező államok, hanem előbb meg kell tanulniuk az európai jogállamiság szabályait. Arra korábban nem volt példa, hogy egy teljes jogú tag "visszavadult" volna.  Erre az egyetlen szankció a szavazati jog megvonása, amit viszont csak egyhangú döntéssel lehet elérni. Erről  tudni kell, hogy az uniós ügyekben sem szavaznak egymás ellen a különböző pártcsoportok, így az egyhangú döntés elképzelhetetlen. Ha megvonnák Magyarországtól a strukturális támogatásokat, azzal  a nagy többség - és nem a politikusok, vagy utódaik -,  kerülne nehezebb helyzetbe.

Majtényi László kifejtette, a magyar alaptörvény nem nevezhető az állatorvosi egyetem lovának,  melyről tudjuk, hogy az összes létező lóbetegséget feltüntették rajta. Ez a lehetetlenek összességét tartalmazza, amik nem fordulhatnak elő egy jogállam alkotmányában. A történelemre visszatekintve Magyarországon a XIX. században korszerű alkotmányt készítettek és bár Bibó István Deák Ferencet hibáztatta és elítélte  a kiegyezésért, az is az adott pillanatban a lehető legjobban szolgálta a nemzet érdekeit.

Az 1949-es alkotmány  sem volt rosszabb az európai átlagnál. Az 1989-es pedig  megalkotásának körülményeiben is a lehető legjobbnak mondható. Az alkotmányban ugyanis meg kell jelennie a kisebbségi érdekeknek is és úgy kell megalkotni, hogy az összes párt és társadalmi csoport hallathassa a hangját a munka során, és fontos a tényleges konszenzus. A mi mostani alaptörvényünkben  kimondják, hogy a németek háborús  magyarországi bevonulása és a szovjetek rendszerváltozás utáni kivonulása közötti időszak nem létezik.   A történelmet meg nem történtté tenni még talán maga a mindenható sem képes.

Szólt az alaptörvény nyelvezetéről, mely olyan archaikus kitaláció, amin ebben az országban nem beszélnek. Az első változatban meglehetősen sok volt a helyesírási hiba. Mentségül a zömük olyan volt, melyeket a használt  helyesírásjavító program nem képes felismerni.

Szükség van egy új alkotmányra és a hibák kijavítására. Az új törvényt konszenzussal teljesen újra kell formálni, nem nyúlhatnak vissza az 1989-eshez. A politikai hibák kijavításához ugyancsak új  politikusokra van szükség. Az lenne a jó, ha fiatal, szerethető emberek lennének. Például olyanok, amilyenek emlékeink szerint  a Fidesz tagjai voltak a rendszerváltás idején.

A tengerjogban találta a  szabadságot

Majtényi László Budapesten született  1950. november 30-án. Kutatási területe kezdetben a tengerjog volt, később az ombudsmani intézménnyel foglalkozott. 1995 és 2001 között adatvédelmi biztos (ombudsman),  2003-ban alapító elnöke volt az Eötvös Károly Közpolitikai Intézetnek, két éves szünettel ma  is ott dolgozik, 2008- 2009: az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke.   A Miskolci Egyetem jogelméleti és jogszociológiai tanszékén 2010-ben nevezték ki  egyetemi tanárnak.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!