Becsapták az embereket a hitelekkel kapcsolatban

Amióta nyilvánvalóvá lett, hogy tömegeket érintenek a bedőlt, vagy igen  nehezen  fizethető devizahitel, melyet a a lakásukra fordítottak a hitelfelvevők, többször próbáltak segíteni nekik. Aki megfelelt bizonyos feltételeknek, átválthatta forinthitelre, volt, akinek a munkahelye segített. Kialakítottak lakóparkot is azoknak, akik nincstelenné lettek. Úgy tűnik, újabb  javaslatokra  lenne szükség. Az egyesület programján dr. Czirmes György ügyvéd tartott előadást,  aki csapatával 2008 óta harcol a bankokkal kisebb-nagyobb sikerekkel. Alapjaiban bírálja a hazai devizahitelezési gyakorlatot, hiszen a lakosság devizát nem, csak árfolyamáradatot látott.

Az Új Egyezség  Közhasznú Egyesület veszprémi szervezete programján dr. Czirmes György ügyvéd tartott előadást a devizahitelekről (Fotó: Gáspár Gábor)

Amikor a kifizethetetlen törlesztőrészletekről beszélünk, mindig azzal magyarázzák az eladósodás növededését, hogy  a pénzpiaci feltételek utólagos, előre nem látott változása miatt kellett az árfolyamváltozást, a kamatemelést az adósokra áthárítani.   A bankok azzal érvelnek, hogy a hitelek fedezésére külföldi devizát vásároltak, amely az utólagos árfolyamváltozással nekik is többe fog kerülni, ha  vissza kell fizetni.

A Magyar Nemzeti Banknak és a Bankaustria AG-nek van egy tanulmánya, amely a devizaalapú hitelekkel és a  forrásaikkal foglalkozik. Eszerint  a bankok ténylegesen nem vettek külföldi devizát, hanem  csupán számlapénzes banki műveletet hajtottak végre, aminek minimálisak a  költségi, tehát  a pénzintézetnek árfolyamterhe nem keletkezett.   Ez tömeges beszerzést jelentett, amiből az is következik, még azt sem lehet megállapítani, hogy az egyes szerződések forrásaként  a bank mennyi külföldi devizát vett igénybe. Ezért érthető, hogy a bankok  nem devizát utaltak, hanem mintegy forintra váltották a meghitelezett össszeget. Nem is utalhattak volna devizát, hiszen nem rendelkeztek vele.

Mindezekből az következik dr. Czirmes György szerint, hogy az adósok nem kaptak külföldi devizát, csak forintot, így a szerződés forinthitel. A forinthitelt is  nyilván lehet tartani külföldi devizában.  A külföldi devizában való elszámolás-nyilvántartás azt jelenti, hogy a forintkölcsöntőke összegét fejezik ki a napi árfolyamon külföldi devizában, amiből viszont az következik, hogy az árfolyamváltozás nem befolyásolhatja sem a tőke, sem a havi törlesztőrészlet összegét, mert  az a forint kölcsöntőke mindenkori egyenértékét fejezi ki a külföldi devizához viszonyított napi árfolyamon.

A bankok ezzel ellentétben úgy tartják a kölcsönt nyilván, mintha ténylegesen külföldi devizát adtak volna kölcsön  és annak alakulását rögzítik a forint mindenkori árfolyamán.   Mivel külföldi devizát nem adtak kölcsön  az adósoknak, a bankok belső ügye, hogy a forintkölcsönhöz a forrást honnan, milyen feltételek mellett szerezték be.

Dr. Czirmes György utalt arra, ha a bankok valóban devizában folyósítanák a hitelt, egy kormányhatározat szerint az árfolyam-ingadozási sáv akkor is legfeljebb tizenöt  százalék lehetne.

Agárdi János, a Fehér Kéményseprők vezetőségi tagja véleménye szerint a devizaadósok problémáját társadalmi szinten csak teljesen új és csak a választóktól közvetlenül függő, pártoktól független visszahívható parlament útján lehet megoldani. Úgy, hogy a banki adósok és sorstársaik, az ellehetetlenültek közül,  önszerveződéssel választanak  pártoktól független képviselőket a 2014-es parlamentbe.

A devizahitelek sokak számára  egyedül elérhetők voltak akkor, amikor a forinthitelek kamatai már elviselhetetlennek látszó magasságban jártak. Az adósok nem számíthattak arra, hogy az árfolyam ilyen mértékben befolyásolja a hiteleiket. Igaz, hogy a feltételeket a bank akkoriban egyoldalúan módosíthatta. Az eladósodás gyökere az, hogy a hazai jövedelmekbe nem számítják bele az otthonteremtés költségeit, így az átlagjövedelemből élő embereknek esélyük sincs arra, hogy méltó lakáshoz jussanak, s azt később fenn is tudják tartani.