2013.01.05. 18:47
Latinul tanulnak a rabok
Veszprém – Tizenöten kertépítő- parkgondozó szakmát tanulnak a veszprémi börtönben, hogy szabadulásuk után könynyebben el tudjanak helyezkedni. Sokan csak a nyolc általánost végezték el, így hát nem könnyű nekik elsajátítani a növények latin nevét is.
Egy uniós pályázat országos szinten tette lehetővé, hogy a büntetés-végrehajtási intézetekben az elítéltek különböző szakmát tanulhassanak, így kapva esélyt a társadalomba való visszailleszkedésre. Tizenhárom börtönben 274-en vállalták a képzés nehézségeit, természetesen a tanfolyamok végén vizsgát kell tenniük. Régiónkban a székesfehérvári Pszichológiai és Pedagógiai Intézet figyelt fel erre a pályázati lehetőségre 2011-ben. A múlt év elején megszületett a döntés: három büntetés-végrehajtási intézet (Pálhalma, Baracska, Veszprém) kapott összesen 142 millió forintot arra, hogy állatgondozókat, hideg-meleg burkolókat, szakácsokat, kertépítőket képezzenek ki.
– A tanfolyamra nyolcvanan jelentkeztek, de nem mindenki felelt meg a követelményeknek – tájékoztatott Németh Éva ezredes, börtönparancsnok. – Ugyanis csak olyanok jöhettek szóba, akik a tanfolyam elvégzése, azaz ez év tavasza után szabadulnak, de a vizsgákat még itt, a börtönben teszik le. Alapkövetelmény volt, hogy legyen meg a nyolc általánosuk, ezenkívül pszichológiai felmérésen is átestek. Megjegyzem, a milliókba kerülő programnak az is része, hogy szabadulás után legalább három hónapig munkahelyet biztosítanak nekik megszerzett szakmájukban. Kecsegtető volt, hogy tanulmányaik alatt havi kilencezer forintos ösztöndíjban részesülnek. A tizenöt fogvatartott, valamint négy nevelő személyiségfejlesztő és konfliktuskezelő tréningen vett részt.
A sziklakert tövében csobogót alakítottak ki a fogvatartottak. Szabadulásuk után legalább három hónapig munkahelyet biztosítanak számukra. Fotó: Gáspár Gábor
A veszprémi börtönben nem ez az első szakmaszerzési lehetőség: hét évvel ezelőtt két számítógépes tanfolyamon összesen huszonketten sajátították el az ismereteket, míg ötvenen szívesen tanulták meg a virágkötészetet és a népi játékok készítését, igaz, erről nem kaptak bizonyítványt.
A szakmai programot összeállító Tilhof Tímea, a Szent Benedek Gimnázium füredi Széchényi Ferenc tagintézményének műszaki szakoktatója elmondta, hogy a 840 órás tanfolyamon belül a gyakorlati és az elméleti oktatás 60–40 százalékos arányú.
– Mint egyházi iskolai tanárok különösen fontosnak tartjuk, hogy felkészítésünkkel esélyt adjunk az itt lakóknak az életbe való beilleszkedéshez, mondhatnánk úgy is, az újrakezdéshez. Örömmel vállaltuk el a megbízatást, hiszen a kollégáimmal együtt évek óta szerepet vállalunk a felnőttképzésben is. Noha hallgatóink többsége csak az általános iskolát végezte el, ez még sem jelenti azt, hogy alacsony lenne az IQ-szintjük. Többségük meglepően tájékozott a vállalkozások működtetésében, ismerik az építőipari munkákat, s valamilyen szinten tisztában vannak a munkavédelemmel, a természet- és környezetvédelemmel. Aktívak az órákon, hiszen tudják, hogy a vizsgabizottság amiatt nem lesz elnéző, mert ők a börtönben készültek fel a megmérettetésre.
A szakmai vezető hozzátette, a gyakorlati ismeretek során elsajátíttatják hallgatóikkal többek között az alapvető építőipari feladatokat, ugyanis tudniuk kell támfalakat, lépcsőket, kerítéseket, út- és térburkolatot építeniük. Tisztában kell lenniük azzal, miképpen kell készíteni a pergolákat, a lugasokat, de érteniük kell a medencék, kerti tavak, csobogók építéséhez is, csakúgy, mint az öntözőrendszerek kialakításához, ahol földmérési ismeretekre is szükség van. Ide tartozik a növények gondozása és persze a különböző erő- és munkagépek kezelése. A fentiekből úgy tűnik, nem adják ingyen a bizonyítványt.
– Itt bent a börtönben tekintélye van annak, aki bármilyen iskolát végzett – mondja a negyvenéves István, aki rablás miatt 20 hónapot tölt a rácsos falak között. Pereg a nyelve, ugyanis kint aktívan részt vett a közéletben: Zala megyében a cigány kisebbségi önkormányzat egyik vezetője volt. A hátrányos helyzetű emberek esélyeinek javításával foglalkozott. – Kertészeti szakiskolát végeztem, ezért örültem, hogy itt bent tovább képezhetem magam, újabb szakmát szerezhetek. Korábban az országot járva azt tapasztaltam, hogy van olyan réteg, amelyik igényli s megengedheti magának, hogy kertjét szakemberek gondozzák. Családom is örül, hogy nem feleslegesen töltöm bent az időt, s ha kimegyek, értékesebb ember leszek. Magyarországon nagyon erős az előítélet a romákkal szemben, ezért tisztában vagyok azzal, hogy nem lesz könnyű munkát találnom. Viszont van egy ismerősöm, kint dolgozik Írországban, ő már korábban hívott ki, de sajnos nekem ide kellett bejönnöm... A tanáraink türelmesek, megértőek velünk, de helyettünk nem fogják megtanulni latinul a negyven növény nevét. Oda kell tenni magunkat, különben hiába gyötrődünk hónapokon át – mondja végezetül István, aki Pálhalmáról kérte át magát Veszprémbe, hogy részt vehessen az oktatáson.
Az udvaron már majdnem véglegesen elkészült a sziklakert a csobogóval s a kőpaddal. Gyakorlati képzés alatt két fegyőr vigyáz a rendre, ami plusz feladatot jelent a személyzetnek. Már csak azért is, mert az elmúlt időszakban a fogvatartottak száma 286 főre duzzadt, jelenleg 140 százalékos a zsúfoltság, ez a szám megfelel az országos átlagnak.