Konferencián a környezettudatosságról

A környezettudatosságot jelző minősítések egy része még csak marketingeszköz, és a minősített épületet használók jellemzően nem is tudják, mit várhatnak el a bizonyítványokért cserébe. Ráadásul a környezettudatos minősítést szerzett épület üzemeltetése nem feltétlenül olcsóbb, mint egy hagyományosé.

A háromféle nemzetközi zöld minőségtanúsítási rendszerben összesen 26 magyarországi épületet minősítettek idáig, ezek 95 százaléka irodaház – mondta Barta Zsombor, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesület (HuGBC) alelnöke az említett szakmai konferencián. Az angol BREEAM tanúsítást 17, az amerikai LEED-et hét, a német rendszerű DGNB előminősítést két épület kapta meg. Az előminősítés kapcsán a szakemberek elmondták, a tanúsítvány csupán egy ígéret a környezettudatosságra, de a kész épületben a feltételek teljesülését már nem ellenőrzi senki, így leginkább marketing jellegű eszköznek számít.

Az viszont tény, hogy a passzív vagy hibrid házak felépítése jóval drágább. Ez érthető, mert a szükséges építőanyagok jobb minősége és nagyobb mennyisége miatt a költségek is növekednek. Nem beszélve az alternatív gépészeti berendezések több millió forintos különbözetéről a gázfűtésű rendszerekhez képest. Átlagosan huszonöt-harminc százalékkal magasabb a kivitelezési költségük egy A kategóriás házhoz képest, ami 120 négyzetméteres családi ház esetében körülbelül öt-hatmillió forintos többletkiadást jelent.