Viszlát klóros íz!

A Bakony nyíltkarsztos területein a kezdetek óta kiemelt figyelemmel kezeltük a vízbázis-védelmet, szögezte le az aranyosvölgyi beruházás csütörtöki ünnepélyes átadásán Kugler Gyula vezérigazgató.

- A fejlesztés azért kiemelten fontos, mert a belső védőterület megújítása mellett áttértünk egy korszerűbb fertőtlenítési módszerre, hogy ily módon is minimalizáljuk az ivóvízbe kerülő klór vagy klórvegyületek mennyiségét. A kutakról érkező nyersvíz fertőtlenítését a természettől kölcsönvett példa gépesítésével és irányításával, úgynevezett UV-besugárzással végezzük. Ettől a technológiától azt várjuk, hogy a mikrobiológiai szempontból hibátlan ivóvízben az esetlegesen fellépő íz- és szagrontó anyagok mennyiségét, valamint a klóros ízt tovább tudjuk csökkenteni. A régi gépház lebontását követően új, korszerű vízmű-gépházat kellett építenünk a technológiához szükséges berendezések telepítéséhez. A társaság saját tőkéjéből finanszírozott, s az elmúlt két hónapban megvalósult beruházás 48 millió forintba került - mondta el a vezérigazgató.

Kugler Gyula hozzátette, a víziközmű törvény módosítása gyökeresen megváltoztatja az eddigi tulajdonosi és üzemeltetői szabályokat és gyakorlatot. Az eddig a Bakonykarszt tulajdonában lévő víziközmű vagyon 2013. január 1-től az ellátásért felelős államhoz, illetve az önkormányzatokhoz kerül. Porga Gyula polgármester köszöntőjében méltatta a közösségi tulajdonban lévő gazdasági társaság magas színvonalú szolgáltatását, fejlesztéseit, s kiemelte, Veszprémben és környékén a vízszolgáltatás biztonságáért január 1-től is a Bakonykarszt Zrt. felel majd.

Ezt követően a szalagátvágással hivatalosan Porga Gyula és Kugler Gyula hivatalosan is átadták a beruházást, ám pezsgő helyett ezúttal egy pohár veszprémi vízzel koccintottak. Az érdeklődőknek Radács Attila műszaki igazgató és Soósné Harsányi Sarolta üzemviteli osztályvezető mutatta be részletesen a fejlesztést.

Az ünnepségen elhangzott, a megye 121 tulajdonos önkormányzata által alapított társaság az elmúlt 17 évben megkétszerezte vagyonát. Csak Veszprémben 2,5 milliárd forintot költöttek saját forrásból a víziközmű vagyon értékének növelésére, megújult például a város ivóvízhálózatának 21,5 százaléka, a szennyvízhálózat értéke pedig uniós beruházásoknak köszönhetően mintegy 4,5 milliárd forinttal nőtt.