2012.06.06. 07:40
Veszélyt rejtő, szép tűzhányók
Veszprém - A Kárpát-medence vulkánkúpjai nagyon régen nem működnek már. Nagyon kicsi az esélye annak, hogy például a Badacsony aktivizálódjon, hiszen már több millió éve nem működik.
Harangi Szabolcs vulkanológus, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára a Veab-székházban tartott előadásában beszélt erről. A tudós a Balaton-felvidéki bazaltvulkánokat is kutatja. Nyaranta Dörgicsén él. Vas megyében az ő irányításával készül egy magyar "vulkánpark", a Ság-hegy- Kemenes. Megtudhattuk viszont, hogy van egy "dagadó kúp" a Kárpátokban, Tusnád környékén (Székelyföld), a jelekből ítélve valami zajlik a Csomád alatt, ami különben a Kárpátok legfiatalabb vulkánja, 30 000-100 000 éve még működött. Az épen maradt kettős kráterében található a Mohos Természetvédelmi Terület, a Szent Anna-tóval és a Mohos-tőzegláppal. Észak-nyugati lábánál található Tusnádfürdő.
A bennük rejlő veszély ellenére az emberek szívesen települnek a tűzhányók köré, mert szépek. Kiváló termőtalaj jellemző a környezetükre, továbbá kialakult a vulkánturizmus is. A Kanári-szigeteken a Teide Nemzeti Parknak évente 3,5 millió látogatója van. Amerikában, a Yellowstone Nemzeti Parkot hárommillióan látogatják. Nápolyban a Vezúvot évente egymillió ember nézi meg. Ugyanakkor az elmúlt 30 év nagy vulkánkitörései 13 milliárd dollár kárt okoztak. A történelem során sokszor volt nagy kitörés, ezek a társadalmi folyamatokra is hatással voltak. Például 1783-ban Izlandon "megnyílt a föld" - Európa felett sűrű, fojtó szmog alakult ki. Sokan meghaltak - hallottuk a professzor színes, izgalmas előadásában. Ma már vulkánobszervatóriumok működnek, a műszerek segítségével előre tudják jelezni a kitöréseket, s figyelmeztetik a lakosságot.
