Országos hírű sajtok az őstermelőtől

Mindez elég furán hangzik, hát még ha hozzáteszem, hogy a díjnyertes sajtok Ivácson Attila teljesen hétköznapi lakásában, a konyhában, illetve a szobában készülnek. Mivel őstermelő, megengedheti ezt magának – természetesen a higiéniai előírásoknak meg kell felelni. Nem is lakik a Török Ignác utcai lakásban, csak a sajtok készülnek itt. A tehene, pedig, ami a tejet adja hozzá, egyike a kilenc veszprémi tehénnek, amit a város határában Kormos Szilárd gondoz. Nincs is több ennél, amit fejnek a városban.

No de hogyan lesz a sajt művelőjévé a több multicégnél minőségügyi vezetőként karriert építő informatikai mérnök? Hát úgy, hogy a multikból elege lett. Először hobbiként ismerkedett a sajttal, aztán autodidakta módon képezte magát. Szeretettel gondol Kiss Ferencre, aki kellő tudással vértezte fel, hogy a Magyar Sajtkészítők Kézműves Céhének vizsgáját sikeresen teljesítse és aki azóta is jó tanácsokkal látja a nap bármely szakában, ha elakadt a munkában.

S mi is a munka? Vegyszer-és környezeti zaj mentes, helyi termék. A kész sajtokat megrendelésre házhoz viszi: lehetőleg kerékpáron. A tej, mint már említettük, helyi, árusítani is csak negyven kilométeres körzetben lehet, és a fővárosban. 

A sajtfajták közül az olasz típust kedveli Attila, így alkotta meg a pecorinot, amit legalább három hónapig érlelnek, vagyis érett sajtnak számít,s készítésében nagy szerepe van annak, a pontos technológia betartásának. Ez a sajt első helyezett lett a Magyar Sajtkészítők Kézműves Céhe országos sajtmustráján. Bronzérmet kapott kategóriájában a hegyvidéki típusú ementáli szerű sajt, ami ezúttal zárt tésztájú sajt, amiben a lyukak még nem jelentősek, mivel nagyon fiatalon lett nevezve. Attila azoknak ajánlja, akik idegenkednek a penészes sajttól, viszont kedvelik a trappistát. Ez utóbbiból például finom kakukkfüves változatot állít elő.

De vissza a versenyhez: a tökmagolajos zsendicéje – a tökmag az Őrségből származik – második helyen végzett. Gyengébbek kedvéért, mint amilyenek mi is vagyunk: a zsendice akkor keletkezik, amikor a savót hő hatására kicsapatják a tejből. Szóval ezt a lágy tejterméket vegyítette sikerrel Attila a tökmagolajjal.

Harmadik helyezést ért el az ízesített ordája: mézzel, dióval és aszalt gyümölccsel kínálta a tejsavóból készült tejterméket.

Ezek a termékek hozták az országos sikert, de vannak hétköznapibb sajtjai is a veszprémi sajtkészítőnek: kemény köményes sajt, borban érlelt penészes és juhsajt is – bár ez utóbbi csak amolyan ritka vendég a háznál. De azért készített belőle egy hét kilósat, "csak" úgy, mutatóba.

Kiegyensúlyozott, boldog ember a sajtkészítő, s ennek egy oka van: megtalálta valódi hivatását. Szabad, azt csinálja, amit szeret, amihez kedvet és tehetséget érez.

Eredeti olasz pizzáról ismerjük az ízt

A pecorino gyűjtőfogalom. Eredetileg csak juhtejből készítették, de előállítják tehéntejből is. Olaszországban minden vidéken már pecorinot készítenek, s ha ettünk már igazi pizzát, akkor ismerjük az ízét. Pecorino Romanot Lazioban, csakis november és június között készítik el, az érlelési idő maximum tizenkét hónap, így sós és egyben gyümölcsös ízt kölcsönöz ez a sajt. A Pecorino Sardo, Szardínia szigetén előforduló olasz kincs, melyet szinte majdnem ételbe beletesznek: ráreszelik tésztákra, salátákba darabolják, belefőzik a különböző íncsiklandozó szószokba. Két típusa van, az egyik az édes Pecorino Sardo Dolcse, a másik pedig a sós változata, a Pecorino Sardo Maturo. A Pecorino Toscana, Toscana jellegzetessége. Korai érlelési időszakában, aromás íze a karamellhez hasonlít. Ha beérik, teltebb, karakteresebb ízzel rendelkezik.