Varázslatos Anna-bál

Mógor Judit gyerekkora óta Aszófőn él, a balatonfüredi Lóczy Lajos Gimnáziumban tanult. Kozma Imre festőművész művészklubjába járt, aztán több mint harminc évet kihagyott, addig csak érlelődött benne az elhatározás, hogy ismét elkezdi a festést. Amikor egykori klubtársaival találkozott, hívták őt Csopakra, a Kádár Tibor festőművész vezette Csopaki Képzőművészeti Egyesületbe. 2008-ban csatlakozott a közösséghez.

- Az a meglepetés ért, hogy a tanár úr mindent tud, amire nekem szükségem lehet. Nem gondoltam, hogy én ott megtanulok festeni, azt sem, hogy erre szánom az életemet, de a tanár úr személye nagyon motiváló. Olyan ízlése és tudása van, ami alapja lehet annak, hogy az ember jelentősebb dolgokat is fessen. Egyáltalán merjen erre gondolni.

Mógor Judit a 182. füredi Anna-bált örökítette meg nagyméretű festményén, melyen valós személyeket ábrázolt Fotó: Penovác Károly

A 182. Anna-bálról készült festménynek a Kádár Tiborral való találkozás volt az egyik előzménye. A másik indíttatást egy budapesti kiállítás adta, amit Mógor Judit 2010-ben a Magyar Nemzeti Galériában látott. Amikor megpillantotta a hatalmas méretű történelmi festményeket - különösen Benczúr Gyula munkái voltak rá hatással -, motivációt, lendületet kapott, hogy ő is készítsen nagyobb képet. Korábban kisebb képeket festegetett, de szerinte egy nagyméretű festmény egészen másként hat az emberre. A kicsi figurákat nem olyan élvezetes festeni, állítja az alkotó. Témának adott volt az Anna-bál, családjával 2007-ben vett részt a rangos eseményen.

A budapesti kiállítás után, 2010-ben megvásárolta a nagyméretű vásznat, két méterszer négy és fél méter. A nappaliban festett, minden festékes volt. A nagy festményhez méretarányos előtanulmányokat készített; amelyikre a tanár úr rábólintott, hogy az jó, lehet festeni, nekiállt. Két évig, 2010 és 2012 között készült a festmény. Mógor Judit főként télen dolgozott, amikor a családi vállalkozásban kevesebb a munka. Időnként elhívta a tanár urat, aki szakmai tanácsokkal látta el őt, például arról, hol használjon több világos vagy sötét színt. Az ő ecsetvonása is rajta van a festményen.

- Tudatosan akartam, hogy legyen egy jelentős alkotás a füredi Anna-bálról. Balatonfürednek ez a lendülete, pezsgése hatással van az emberekre; a füredi események, a reformkori séták mindenkit magukkal ragadnak, engem is. Amikor a Csopaki Képzőművészeti Egyesületbe kezdtem járni, embereket akartam festeni, sok embert. Az emberek érdekelnek igazán, a tájak kevésbé. Azt festem, amihez közöm van, amihez nincs közöm, nem festem. Festettem képet a Kékszalag vitorlásversenyről is, ott is az emberek érdekeltek elsősorban.

A 182. Anna-bálról készült festményen Mógor Judit találta ki a kompozíciót, a szituációt, a báli jelenetet, fiatal lányokkal, szép ruhákkal. Az aranymetszésbe a lányát helyezte el; úgy döntött, ha már ő fest, középpontba tizenkilenc éves lányát teszi, aki a bálon második udvarhölgy lett, elismerést szerezve ezzel Aszófőnek.

Lánya, Ódor Benigna miatt indult el alkotói fantáziája, akire nagyon büszke volt; a fiú, akivel a képen táncol, azóta már a férje. Olyannak mutatja be a bált, amilyennek ő látta. A festményen sok minden jelképes, ilyen fotót nem lehetett volna készíteni, így nem helyezkedtek el emberek, Mógor Judit alkotói fantáziáját tükrözi. Mint mondta, azok az emberek sikerültek jobban, akiket ő közelebbről ismer; ők inkább felismerhetők, jobban hasonlítanak magukra. Szerepel a festményen a balatoni bor, a herendi porcelán, így egészül ki a megyei értéktár. Felfedezhetők a jeles emberek, a 2007-es Anna-bál ismert személyiségei, többek között Glatz László, Bóka István, Lasztovicza Jenő, Pálfy Sándor, Suchman Tamás, Nagy Jenő, Cserép László, Kun Miklós, V. Kulcsár Ildikó, Eperjes Károly, Fodor Gábor, Dióssy László, Lengyel Ernő, Sebestyén Márta, Bernáth Ildikó. Az alkotó a háttérbe férjét, önmagát és a fiát is oda- festette, igaz, csak alig észrevehetően.

Mógor Judit a képet eddig még nem állította ki, most az aszófői kultúrházban látható. Azt szeretné, ha festménye egyszer Balatonfüredre kerülhetne.

Ahogy mesélte, sok időt fordított a festményre, sokat dolgozott rajta. Közben férjének segít a családi vállalkozásban, és önkormányzati képviselőként dolgozik a 400 lelkes településen. Két éve azért vállalta a feladatot, mert szeretne segíteni azon, hogy Aszófőn maradjanak a fiatalok. Szerinte Aszófő kimaradt a Balaton megélénküléséből, a fiatalok elmennek a településről, minél tanultabbak, annál inkább. A képviselő arra törekszik, hogy ne menjenek el, vagy ha elmentek, ne szakadjanak el teljesen saját településüktől az itt élő fiatalok.