Múltidéző: Könyvekben felejtett emlékeink - Igazolások, szerelmes levél, olcsó jegyek

- Évtizedek óta gyűjtjük a könyvekben felejtett kisebb tárgyakat. Amit be tudunk azonosítani, azt visszaküldjük az olvasónknak vagy a következő látogatáskor visszaadjuk nekik - meséli Juhász Judit, aki nyolc éve dolgozik a megyei könyvtárban. - Ezek többnyire értéktelen, lapok közé szorult apróságok - például több tucat könyvjelző, kártyanaptár -, melyekre a raktárosok bukkannak rá, amikor visszateszik a könyveket a helyükre, illetve a könyvtárosok, amikor az elavult, megrongálódott műveket selejtezik. Természetesen, ha bármikor jelentős értéket találtunk volna, gondolok itt arany nyakláncra, netán egy medálra, azt leadtuk volna az önkormányzatnál.

Juhász Judit asztalnyi mennyiségű apró személyes emléket terít elém. A közel negyven könyvjelző között van mikulásos, vonalzós, egyházi képpel díszített, könyvajánlós, kézzel rajzolt, pedagógusnapra készített, festményes, múzeumi szuvenír. Hasonló mennyiségű kártyanaptár is fekszik előttem. Aztán itt vannak a menetjegyek: egy Budapest - Miskolci vonatjegy 2009. októberéből, egy kétforintos jegy a Volántól - régi szép idők! Valaki 1978-ban egy MÁV-os félárú jegyért - 150 kilométeres útról van szó - csupán 19 forintot fizetett. A fiatalabbak nem is emlékezhetnek arra, amikor még 19 forintot kellett fizetni (ma 350-et) a BKV-jegyért - egy ilyen tikett is a lapok között maradt.

Juhász Judit a gazdag gyűjteményből a százforintost és a Kassáról küldött képeslapot emelte ki. Fotó: Mátételki András

A legrégebbi igazolás 1959. nyaráról származik, amikor a Veszprémi Városi Tanács pénzügyi osztálya igazolta, hogy befizette az 56 forintos légó óradíjat valaki után. (Név nem szerepelt.) Egy másik megsárgult papíron ez áll:" Kedves Ügyfelünk! Az ön ruháját a Március 15. brigád vasalta." Aláírás: Patyolat Vállalat.

A pápai tűzhelyeket gyártó Elekthermax a vásárlók kedvébe kívánt járni annak idején, amikor Kedves Háziasszony! megszólítással több receptet mellékelt gyártmányuk mellé. Azt írták, a gyár kísérleti konyhájában ők már kipróbálták a grillezést, a zsírszegény ételekkel való sütést, ugyanis a fogyni, diétázni akarók kedvében kívántak járni.

Viszont az Akadémiai Kiadó 1960. decemberéből származó szállítólevelében az áll, hogy a Veszprémi I-es Általános Leányiskolának átadtak három könyvet 137 (!) forintért. Na, akkor kellett volna befagyasztani a könyvárakat, ugye, kedves szülők!

Egy bizonyos Sz. Csaba, aki a Szegedi Egyetemen tanult 1987-ben, a kölcsönzött könyvében felejtette azt az engedélyt, amelynek alapján a Közlekedési Múzeum archívumában kutathatott.

A családi, baráti, esküvői fotók mellett képeslapok is üzennek a múltból. Ani egy olyan lapot küldött ismerősének, amelyen x-szel megjelölte az orosz tengerparton fekvő sokemeletes üdülő legfelső szintjét, a 10. emeleten lakott. Állandóan fürdünk, írja, a kaja jó, oda az alakom... Egy „Naffejűnek" szól az a kicsit csipkelődő, de ugyanakkor kedves levél, amelynek a feladója két, Petőfi Színházba szóló, dátum nélküli jegyet mellékelt. Vajon mikor játszották a darabot? Az idősebb korosztály emlékezetére tudok csak támaszkodni: Tessenek megmondani, mikor került 20 forintba egy jegy a Petőfiben?

Valamelyik könyvből évekkel ezelőtt egy szerelmes levél is előkerült: Zsuzsi vallott Gabinak. Egy nyílt levelezőlapon a megyei kórház reumatológiai osztályán fekvő Emil arra kéri a szomszédját (1985-ben járunk!), hogy kapcsolja be a bojlert, mert: „ Borika mosni, takarítani szeretne." A hölgy feltehetően a bejárónője volt az egyedül élő férfinek.

A legrégebbik, s talán a legszívbemarkolóbb a Budapesten vásárolt, de Kassán feladott képeslap, a dátum 1914. július 20. (Egy szerb diák június 28-án megölte Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst. Ausztria-Magyarország elrendeli a teljes mozgósítást július 31-én. Itt az első világháború!) A címzett N. Sándorné úrasszony. (Ami a teljes nevet illeti, legyünk diszkrétek még 100 év távlatából is!) Nos, a férj csak ennyit vetett papírra:" Egészségesek vagyunk, most megyünk Kassára. Számtalanszor csókollak mindhármatokat. Szeretett férjed." Vajon hogyan folytatódott ennek a családnak a története? Sikerült túlélniük a tragédiákkal kikövezett éveket?

Akkor is összeugrott a gyomrom, amikor a fűzfői Nitrokémia személyzeti osztálya által kiadott értesítést vettem a kezembe. Tudatják F. Andreával, hogy a robbanóanyag-gyártó szakmunkásképző tanfolyam 1988. szeptember 12-én 12,30-kor kezdődik. Remélem, a hölgy nem volt azok között, akik életüket vesztették, amikor a levegőbe szállt az egyik üzemegység.

A megyei könyvtárra vonatkozó emlékeket is találok az asztalon. Egy 1960-as évekből származó kérőlap tanúsága szerint az illető otthoni olvasásra hazavitte a Vasárnapi Újság 1875-ös, 1883-as és 1907-es számát. Ez aztán az időutazó! Aztán itt van egy 1997-ből származó felszólítás: késedelmi díjként 150 forintot kellett fizetnie az egyik feledékeny olvasónak. Ma is érdemes odafigyelnünk a lejárati időre, ugyanis az első felszólítás után még csak ezer forintot, de a negyedik után már háromezret kell fizetnünk.

Persze jelentéktelen apróságok is gazdagítják a gyűjteményt: tisztára nyalt kefires doboz teteje, papírból hajtogatott mikulásfej, bordó hasú 100 forintos, 6 forintos, lillafüredi barlanglátogatási jegy, NDK gyártmányú esernyő használati utasítása, kínai, konfuciusz templom belépőjegye.

Juhász Judit elárulta, tavaly ősszel már a könyvjelzőkből rendeztek kiállítást, viszont idén októberben, az Országos Könyvtári Napokon a teljes gyűjteményt az érdeklődők elé tárják.