Különleges kincseket tartogathat a Szent István ferences templom még feltáratlan kriptája

Kevesen tudják azonban, hogy sírja miért nem látogatható, ahogy azt is, miért és milyen szempontból érdekes ma számunkra egyáltalán a szentimentalizmus kiemelkedő alakja. Ennek jártunk utána a ferences templom alatti sírboltban.

- Sokakat temettek el itt, de a kripta még feltáratlan - világít végig elemlámpájával a pókhálós, ódon falak között Nagy Károly atya. A Szent Mihály-bazilika főszékesegyház apátkanonok plébánosáról sokan nem tudják, de szívügye a régészet és a régészeti feltárások, a múlt emlékeinek megfejtése és megőrzése az utókor számára. A rejtélyes titkokat, melyek máig a ferences templom alatt húzódnak, mint mondja, ha idő, anyagi forrás akadna rá, feladatának tekintené megvizsgáltatni, feltárni, hiszen nem tudható, milyen értékes leleteket, fontos emléket őriz a kripta.

Eltérő századokban vésett falfeliratok jelzik, kik nyugszanak a kamrákban - mutatja Nagy Károly, a Szent Mihály-bazilika apátkanonok plébánosa Fotó: Nagy Lajos

- Teljesen érintetlen, ezekhez senki nem nyúlt még, látszik az akkori fal szerkezete - mutatja az apátkanonok az 1730-ban elkészült Szent István ferences templom kriptájának jól kivehető, eredeti falait. Kicsivel arrébb német és latin nyelvű, rozsdás vastáblácskákról és eltérő stílusú, eltérő századokban vésett falfeliratokról próbálja kibetűzni, kik nyugszanak a kamrákban, majd nagyobbacska üregek felé mutat a lámpával. - Itt még kihagytak egy-egy helyet, pedig úgy gondolom, előfordult olyan is, hogy a sírbolt egyes részein hely híján már újratemetkezés is történt, exhumálásokra is sor került. Amelyik falon már nem volt hely, ott a kriptafal elé, le a földbe temetkezhettek.

A feltáratlan, több száz éves kripta oldalfolyosójának egyik sírüregében nyugszik Ányos Pál is. A név a legtöbbeknek ismerősen cseng, talán még a középiskolában hallottak róla valamit, de előfordulhat, hogy utcanévtábláról köszönt vissza. Míg Kazinczy Ferenc vagy Bessenyei György nevéhez legalább stílusjegyeket vagy verseket tudunk párosítani, addig Ányos kapcsán még a határozott irodalmi korszak is bizonytalan, hiszen egyedi stílusú, koránál modernebb hangvételű, a romantikát megelőlegező műveket alkotott.

Szent István ferences templom Fotó: Nagy Lajos

Máig ismert az általa megalkotott, II. Józsefet gúnyoló kalapos király kifejezés, mely a politikai helyzet, a világi hatalmak kritikájára utal, ami a legtöbb pálos szerzetesre akkoriban nem volt jellemző. A Veszprém megyei középmódú nemesi család fia ifjúkorától fogva tanítani akart, korát meghazudtoló elszántsággal tizenhat éves fővel úgy döntött, hogy papnak megy. Az egyetemi évek voltak igazán döntő hatásúak számára, Nagyszombaton kezdte meg tanulmányait, majd az intézménnyel együtt ő is Budára költözött, s bölcsészdoktori tanulmányait befejezve továbbra is teológiát hallgatott.

Ekkoriban barátkozott össze azzal a Barcsay Ábrahám nevű fiatal katonatiszttel, aki Bessenyei György, a híres testőríró barátai közé tartozik; az ő révén került közelebb a francia felvilágosodás modern eszméihez. Az egyház azonban gyanakodva figyelte a fiatal Ányost, aki szabadidejében világi társaságba járt, világi tárgyú verseket írt, rá-adásul szerelmes lett, reménytelenül, beteljesületlenül. Ez okozta, hogy mély bánat lett úrrá Ányos Pálon, s költészete személyes, őszinte szomorúsággal telt meg. Míg Kazinczy és köre programszerűen érzelmes, mondhatni, divatszentimentalista, addig Ányos Pál művei gazdagabb, cizelláltabb lelki mélységekről tanúskodnak.

Fotó: Nagy Lajos

Ányos mélyen érző énje mellett lázadó, újszerűen gondolkodó értelmiségiként alkotott, akit megérintett környezete, a közélet, a világ, melyben élt, így némileg eltávolodott ugyan a kizárólagos, papi életszemlélettől, 1780-ban azonban pappá szentelték. Ezt követően Székesfehérváron tanított pálos tanárként, majd 1784-ben Veszprémbe vitette magát, ahol alig két hónapra rá elhunyt.

Mikor a ferences templom felújítása zajlott, Nagy Károly atya akkor fedezte fel a templom eredeti padlózatát, melyben szépen kivehető a kriptába vezető lejárat. Az atya fontosnak tartotta, hogy az eredeti padlózatot, benne a kriptalejárattal, láthatóvá tegye, így járható üveglappal fedette le azt. Ahogy a kripta feltárásának lehetőségeit firtatjuk, az atya elmondja, lehetséges, hogy ez már utódja szép feladata lesz.

- Gyerekkorom óta nagyon érdekelnek a hasonló, történelemmel kapcsolatos, régészeti dolgok. Hiszem, hogy a ferences templom a jövő számára is különleges értékeket rejt.