Szabó Csaba tánctanár: Akit a kihívások éltetnek

Azon emberek közé tartozik, akik képesek egy ritka szép régi mellényért órákig turkálni és alkudozni a piacon. Mert ő sosem adja fel. Szabó Csaba a népművészeti ifjú mestere, néptáncot tanít 21 gyermekcsoportban, és az ötéves Tördemic Táncegyüttest vezeti. Elismeri, hogy bizony nagy kihívás volt pár éve együttest alapítani – faluhelyen. Ráadásul a jó nevű Batsányi és a Badacsony táncegyüttesek szomszédságában.

– Kapolcson nőttem fel. Amikor Ajkán tanultam, 15 évesen egy év után eltanácsoltak, mert nem volt ritmusérzékem. A jobb és a bal kezemmel sem voltam tisztában, de nem hagytam annyiban. Táncpedagógus akartam lenni, hogy megtanuljak mindent, aztán vőfély lettem, hogy leszokjak a gyors beszédről. A hátrányból kovácsoltam előnyt mindig, ezt csak javasolni tudom mindenkinek – mondja nevetve Csabi. Kovács Norbert, Cimbi fertőzte meg végül a tánccal, vele táncolt 18 évig.

Szabó Csaba a népművészeti ifjú mestere, néptáncot tanít 21 gyermekcsoportban. Felvételünkön az ötéves Tördemic Táncegyüttes jubileumi fellépésén Novák Pannával.  Fotó: Tóth B. Zsuzsa

– Országos versenyeket nyertünk, de az élet azt hozta, hogy váltsak. Tudtam, hogy meg lehet csinálni a csoportot vidéken is. Olyan helyen, ahol az életben nem volt táncegyüttes. Egy itteni táncospár a segítségemre sietett, Tördemicnek pedig jó híre volt már akkor is. A lokálpatrióta polgármester, Vollmuth Péter szintén mellém állt, helyet adott a csoportnak – mondja a kezdetekről Csabi, aki Tapolcáról jár ki a próbákra. Az egykori iskola épületében tánctermet alakítottak ki, van hely a különféle viseleteknek is. Az együttes három csoportjában hetvenen tanulnak táncolni. Amellett több, mint húsz gyermekcsoportban óvodások, iskolások seniorok, magántanítványok ropják. Aztán nem egy táncművészeti főiskolán tanul tovább. Napi tíz-tizenkét óra tanítást jelent ez, hétvégén pedig próbák és fellépések sorát. A fiatalok Tapolcáról, Zalahalápról, Badacsonytomajról, Zalaszántóról járnak át gyakorolni. De tanulnak nála gyerekek Monostorapátiból, Kapolcsról, Taliándörögdről, Sáskáról, Ódörögdről is – nem kis szülői és pedagógusi háttér mellett. Hihetetlen kitartás, fegyelem szükséges a tánchoz. A fellépéseken a közönség mégis valami elképesztő könnyedséget lát. Azt, hogy mindenki jókedvvel, örömében táncol. Persze, másképp nem is lehetne jól csinálni.

– A szabályokat be kell tartani. Mozgalom pedig akkor lesz, ha a csoportok tiszteletben tartják egymás munkáját – mondja a Csabi, akinek a tolakodás nem asztala. Éppen ezért ő nem házal, az óvónők, iskolaigazgatók, szülők keresik meg, ha táncot szeretnének taníttatni. Pedagógust választanak, nem települést. Az eredmények mögött a profi és precíz szakmai munkát mindenki láthatja. A táncosok pedig tisztában vannak vele, hogy ha a bevételt a viseletek beszerzésére és a képzésekre fordítják, az csak hasznukra válik. A helyi anyag gyűjtésére ugyancsak odafigyelnek.

– Azzal eddig nem foglalkozott senki, mi itt arra helyezzük a hangsúlyt. Közel fél órás műsorunk van csak erről a vidékről. Felelevenítjük például az asszonyfarsangot, a népszokásból koreográfiát készítünk. A szomszéd faluban, Raposkán Lovász Gáborné eredeti hangfelvételt bocsátott rendelkezésünkre ehhez. Végigjártuk már a környékbeli falvakat, begyűjtöttük a népszokásokat. Tudományos gyűjtésből származó archív anyagokat használunk, így nem konkurálunk senkivel. Ha pedig egy fellépést nem tudunk elvállalni, átadjuk másik csoportnak, ez így korrekt – mondja az együttes vezetője tárgyilagosan. Hozzáállását, azt, hogy csoportjával komolyan veszi a szakmai munkát, méltányolják is. A tavalyi megyei szólótáncversenyről a 16 díjból 11-et hozott el a csoport. A Művészetek Völgye-fesztiválon a Tördemic Táncegyüttesre bízták a Balaton-felvidék, Zala és a Bakony néptánccal kapcsolatos hagyományainak bemutatását. Eddig hasonlóra sem volt még példa.

– Öt év múlva Tapolca környékén olyan mozgalom lesz, amilyet mindenki irigyelhet – állítja Csabi, aki sok időt fordít arra is, hogy a többi táncegyüttes vezetőivel cseréljen tapasztalatot. Az őszinte, egyenes beszéd híve.

– A Batsányi Táncegyüttes korábbi vezetője, Németh Laci bácsi sokat segít, hálás vagyok neki. Példának tekintem a nagy együtteseket. Megtanítanak arra, hogy alázat és áldozat nélkül nem megy. Időt kell szánni a gyakorlásra, a fiatal pedagógusok számára pedig lehetőséget kell adni a tanulásra. Jó lenne mielőbb létrehozni egy nagy együttest, most tíz-tizenegy táncosunk van a felnőttek között. Egy csoportvezetőt szintén ki kell tanítani – szögezi le Csabi.

Aztán a település, a szülők, a helyi kultúros, Szántai Attiláné támogatását méltatja, a családi háttér fontosságáról beszél. Hiszen a szombati, vasárnapi próbák hat-hét órákat és persze nem kis türelmet, kitartást vesznek igénybe. Neki is felesége, nyolcéves kislánya van, aki természetesen táncol. Az édesapja pedig jól tudja, hogy nem egyszerű összeegyeztetni a tanítást, a próbákat, fellépéseket a családi élettel. Akkor még a pályázatokról nem is beszéltünk, hiszen azokat is meg kell írni. És ott van az évi hetven műsor, a fesztiválok sora, köztük már külföldieké is. Kalotaszegen már Tördemic Táncegyüttes tagjai tanítják az ottaniakat saját hagyományaikra. Ide jutottak.