2014.10.02. 10:10
Kreatív nyugdíjas - Tucatjával készíti a kimunkált fafaragásokat az alsóörsi férfi
Van egy ház Alsóörsön, mely előtt mindenki megáll. Vagy mert észreveszi a sövények között a faragott szobrokat, vagy mert kopácsolást hall bentről. A járókelő megtorpan, kíváncsian nézelődik, és ha szerencséje van, a ház ura behívja és megmutatja fából és kőből faragott alkotásait.
Már a ház előtti formára nyírt sövények arra figyelmeztetik az arra járót, hogy nem akárhová jött. A sövények közül kukucskáló fából faragott fejek pedig kifejezetten egyedivé teszik a bejáratot. A meglepetés azonban még csak ezután jön. Tóth Zoltán alsóörsi házának kertje is tele van fából és kőből aprólékosan faragott alkotásokkal, a ház pedig már zsúfolásig megtelt a szobrokkal. Tóth Zoltán 42 évig villanyszerelőként dolgozott a MÁV-nál, 10 éve ment nyugdíjba. A rengeteg szabadidő azonban szokatlan volt neki, ezért elkezdett faragni. Először csak unokáinak készített kisebb állatfigurákat, aztán a sikereken felbuzdulva tovább fejlesztette képességeit, ma már nem ritka, hogy ember nagyságú szobrokat készít. Azt mondta, mindig aktív ember volt, szeretett fúrni-faragni ezért ezt a hobbit választotta.
Nem nézett utána, hogyan kell faragni, saját maga tanult és tapasztalt ki mindent. Hangsúlyozta, hogy nem szereti az elvont dolgokat, fontos neki, hogy lehessen látni, hogy mit ábrázol egy szobor.
A faragáshoz való szerszámokat is maga készíti, a munkához nem is használ gépeket. Zoltán farag kőből és fából egyaránt. Azt mondja, bár kővel dolgozni a por miatt kellemetlenebb, de jobban formálható, mint a fa. Kőfaragó táborban is járt már, ahol a határidőnél jóval rövidebb idő alatt végzett a munkával. Egyébként sem szokott több hétig dolgozni egy darabon, az embernagyságú szobrok is legfeljebb két hétig készülnek.
Lehet látni a fából, hogy mi van benne, mi lehet belőle - mondta a szoborfaragó. Faragott már kisebb-nagyobb állatokat, földgömböt, egy fát, amin különböző madarak ülnek, István királyt és Gizellát, az Utolsó vacsorát, Szent László és Szent Imre arcképét. Az alsóörsi kultúrházban a bejáratnál pedig bárki megcsodálhatja azt a fatörzset, melybe Alsóörs nevezetes épületeit faragta. Ezt például úgy készítette el, hogy bejárta a megfaragni kívánt helyszíneket, lefotózta azokat, és a kép alapján készítette a szobrot. A művész most egy olyan figurán dolgozik, aminek szigony van a kezében, mert szerinte a mostani faalapanyagból ez a forma hozható ki leginkább. Eddig körülbelül 250 darab szobort készített, a házában is van száz darab, több már nem is fér el. Tóth Zoltánnak már számos kiállítása volt Alsóörsön és a környéken is. Hívták már külföldre is, de azt mondja, nagy utakat már nem szívesen vállal. A legtöbb szobrot elajándékozza, ha például kivizsgálásra megy, az orvosnak is azt ad köszönetképpen.
Tóth Zoltán sokszor életnagyságú szobrokat alkot. Ez a hentest ábrázoló az egyik, amire a legbüszkébb (Fotó: Prevics Éva)
Korábban szinte minden nap faragott, most már csak télen, mert van egy másik szenvedélye is, a horgászat. Tóth Zoltán az Alsóörsi Horgászegyesületnél örökös tag. Az egyesületnek is faragott már két horgászt ábrázoló embernagyságú szobrot.
Tóth Zoltán munkáját a családon kívül mások is elismerték már. Hat éve részt vett egy fafaragó országos kiállításon Kecskeméten. Öt művel lehetett pályázni, négy alkotása bekerült a legjobbak közé.
Általában gyümölcsfából vagy tiszafából farag. Azt mondja, nehéz megválni szobroktól, mindkét gyermekének lakása is tele van már az alkotásokkal. Nincs két egyforma szobor, szerinte nem is lehetne kézzel két egyformát készíteni. A családban a nagyobbik unoka örökölte a kézügyességet, a kislány szépen rajzol, volt már a nagypapával kőfaragó táborban is. Zoli bácsi Művészetek Völgyében is kiállított már, és gyerekeket invitált faragásra. Azt mondja, meglepő, hogy általában a kislányokat jobban érdekelt a munka, mint a fiúkat.
Számtalan család, óvodás csoport megfordult már otthonában, és vannak visszajáró vendégek is. Korábban sajátos módon jelezte, hogy otthon tartózkodik-e. Az egyik kapunál álló faragott fejre sapkát húzott, ha elment otthonról és levette róla, amikor hazaért. Így ismerősei pontosan tudták, mikor érdemes bekopogni.
Tóth Zoltánné azt mondta: a munka a melléképületben zajlik, ő pedig általában a konyhában van. Sokszor olyan gyorsan elkészülnek szobrok, hogy nem is veszi észre őket. Csak mikor kilép a házból látja, hogy megint van három új mű. Volt már, hogy a ház előtt álló szobort ellopták. Legendás eset, hogy a rendőrség hívta a faragót, hogy menjen el a kapitányságra jegyzőkönyvfelvételre, mire Zoltán azt válaszolta, hogy nem érdemes, mert annyi idő alatt farag egy másikat.