Eltűnt gyermekek nyomában

A közelmúltban Fiatalok a fiatalokért-díjjal is kitüntetett ifjú hölgy három esztendeje foglalkozik eltűnt fiatalok felkutatásával, több mint 10 ezer követővel, s napi több ezer látogatóval bíró internetes oldala révén eddig mintegy száz alkalommal sikerült aktívan segédkeznie 18 év alatti gyermekek és tinédzserek megtalálásában.

A világhálón keresztül könnyebb elérni a fiatal korosztályt, több ezren megosztják az eltűnésekről kitett fényképes felhívásokat, így sokkal hatékonyabb a munkánk. A legtöbb esetben az érintettek már attól is megijednek, hogy keresik őket, esetleg a rendőrség körözést ad ki rájuk, így maguktól hazatérnek, de arra is több ízben volt példa, hogy a követőink bejelentései alapján találtunk rá az eltűntre mondja, majd sorolja a pozitív példákat a megkerült fiatalokról, akik az otthoni problémák miatt vagy egyszerűen csak ifjúkori lázadásképp hagyták el néhány napra/hétre családjukat, ám végül sértetlenül visszatértek.

Sajnos azonban nem mindig végződik happy end-del a történet. - Magyarországon, csakúgy mint Európa más országaiban, még ma is virágzik a gyermekkereskedelem. Ha az ember tudja, hogy kit és hol keressen, már 100 ezer forintért vehet fiatalkorút, akivel azt csinálhat, amit csak akar, az eladókat ez nem érdekli. Kitesznek egy fényképes listát az érdeklődők elé, s még választani is lehet, hogy milyen gyermeket szeretne valaki. Ezzel szorosan összekapcsolódik a szervkereskedelem, ami főképp a tengerentúlon jellemző, de Magyarországon sem ritka. Az egészséges szervek miatt itt is főképp fiatalkorúakat keresnek a bűnözők. A mi munkánk során is volt már arra példa, hogy a néhány hét után holtan talált gyermekét nem nézhette meg rögtön az édesanyja, mert műtéti úton szinte az összes szervét eltávolították - mesél a szomorú és kegyetlen valóságról Vivien, aki a gyermekek utáni keresések során rendszeresen kimegy a családokhoz, s megpróbálja feltárni a problémák okát, ami az eltűnéshez vezetett. - Úgy tapasztaltam, hogy kétféle szülő van. Az egyik már az első perctől őszinte, akár a kínos családi dolgokról is beszél, hogy mielőbb megtaláljuk a gyermekét. Vannak zárkózottabbak is, akik csak a segítségünket kérik, de kevés információt osztanak meg velünk. A nyomozás közben derülnek ki a gondok, így azonban sokkal lassabban haladunk.

Több mint száz eltűnt fiatal sikeres felkutatásában segédkezett az elmúlt években a veszprémi Sinka Vivien (Fotó: Szabó Péter Dániel)

A család szerepe óriási, mindenkinek áldozatot kell hoznia, hogy elkerülhetőek legyenek az eltűnések, erősítette meg a Napló kérdésére Kerkápoly Csabáné veszprémi pszichológus is, aki hosszú évek óta foglalkozik fiatalokkal.

- Több közös programra van szükség, a pláza, a tévé és az internet helyett a természetben legyen együtt a család. Fontos az élet szinte minden területén tapasztalható teljesítménykényszer tompítása is, mert sok esetben a túlzott elvárások elől menekülnek el a fiatalok. Minden gyermeket úgy szeressünk, ahogy neki jó, a fejlődését, az eredményeit önmagához képest vizsgáljuk - mondja a szakember, aki szerint akkor is van visszaút a normális családi élethez, ha eltűnik, majd szerencsésen megkerül a gyermek.

- A vádaskodások helyett őszinteségre van szükség, közös nevezőt kell találni, hogy rendbe jöjjenek a dolgok. Egy családterápia akár két esztendeig is eltarthat, ám ha nem fektet bele mindenki maximális energiát, akkor újra elszökhet otthonról a fiatal, több alkalommal is volt már erre példa a praxisomban - tette hozzá kérdésünkre Kerkápoly Csabáné.

A Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság kérdésünkre közölte, jelenleg mintegy 40 személyt köröznek eltűnés miatt a megyében, mintegy 60 százalékuk felnőtt korú. A jelenleg is élő körözések között a legrégebbit az Ajkai Rendőrkapitányságon rendelték el 1996-ban. A megyénkben a fiatalkorúak eltűnése miatt elrendelt körözések száma 2012-ről 2013-ra 300 főről mintegy 20 százalékkal növekedett. Jellemző, hogy a gyermekkorúak között a gyermekotthonból engedély nélkül távozók között a fiúk vannak többen, a családból eltűnt gyermekek közül viszont ugyanannyi a fiú, mint a lány. A fiatalkorúak között azonban a lányok aránya lényegesen nagyobb a fiúkénál. Az eltűntek többsége 30 napon belül megkerült, nem fordult elő, hogy az eltűnés miatt körözött személy bűncselekmény áldozatává vált volna, közölte a rendőrség.

Az eltűnt gyermekek világnapját minden év május 25-én tartják világszerte. A kezdeményezést Ronald Reagan elnök indította az Egyesült Államokban 1983-ban, a dátummal az 1979. május 25-én New Yorkban eltűnt hatéves kisfiúra, Etan Patzra és társaira emlékeznek. Európában 2004 óta tartanak programokat ezen a napon. Hazánkban minden évben ekkor tartják az Ezer lámpás éjszakája névre keresztelt rendezvényt, amelynek idén is lesz veszprémi helyszíne. A megszépült Séd-völgyben május 25-én 17 órától a Balkan Fanatik, Torres Dani, Tolvai Renáta, Radics Gigi, a Budapest Voices és Kállay-Saunders András lép színpadra, 21.30-tól pedig a hagyományoknak megfelelően világító lámpásokat engednek fel az égbe a résztvevők. Külön érdekesség, hogy idén az eltűnt gyermekek világnapja is május utolsó vasárnapjára, azaz a gyermeknapra esik.

Vajon miért mennek el?
Az újságíró jegyzete

Ülök velük együtt a diófa alatt idilli hangulatban és bámulom a családot. Nevelt és fogadott gyermekek esznek, játszanak, beszélgetnek, zenélnek, macskák rohangálnak köztük, van minden, ami egy vidám nyáreleji naphoz kell: jó hangulat, napfény, önfeledt nevetés. A nevelt nagylány komoly arccal ül, kitűnik a jókedélyű kavalkádból, ő nemrég jött vissza. Elment. Neki valami más kellett, amit valószínűleg sehol nem talált meg, mert visszajött. Sokan vannak, akik maradnak, évekre, vagy örökre, és soha többé nem lehet hallani felőlük. Szüleik, környezetük széttárja kezét, nem értik, mi és miért történt, úgy érzik, ők mindent megtettek azért, hogy ne így legyen. Mindent megadtak neki, szerették is, mégis elment.Úgy vélem nincs mentség, felmentés, nem lehet magyarázat arra, amikor egy gyerek elmegy. A szülő, a család, a környezet valamit nem vett észre, nem kérdezte meg tőle, miért szomorú, miért agresszív, miért sír sokat, nem ölelte magához, nem bocsátott meg neki mindenért, nem szerette úgy, ahogy azt a gyerek igényelte volna. Gyakorló, életrevaló, a kamaszkorukban sokszor égetnivaló, ma már felnőtt fiúgyermekek mamájaként meggyőződésem, hogy a feltétel nélküli szeretet, a beszélgetés, a közös kirándulások, a gyerek vadhajtásainak óvatos, következetes nyírogatása, és nem a felnőtt mindenhatóságának fitogtatása minden hidat ledönt gyerek és szülő, gyerek és környezete között. Ne szégyelljünk bocsánatot kérni, ha nem volt igazunk, soha ne érezze magát megalázva, mellőzve, ne erőltessük rá soha megnem valósult álmainkat, hagyjuk meg szabadságát, hadd legyen boldog gyerek!

/Kovács Erika/