Szerzetesnyomában a fotós

A természetrajzi és régészeti vázlatokat tartalmazó mű ihlette arra Szabó Béla győri fotográfust, hogy a szerző nyomába eredjen, s vizuálisan adja vissza a százötven évvel ezelőtt leírtakat. „Bízom benne, hogy tarthatok itt egyszer egy könyvbemutatót” – így zárta gondolatait a fotós két és fél évvel ezelőtti zirci kiállítása megnyitóján. Már a jubileumi évfordulóra szerette volna megjelentetni könyvét, de nem talált támogatóra. Ezért aztán megköszönte a Nemzedékek Tudása Könyvkiadónak, hogy felvállalták a könyv megjelentetését, valamint a Bakonyerdő Zrt.-nek a segítségért és támogatásért. 

A Bakony című fotóskötetet dr. Galambos István botanikus, a Bakonyi Természettudományi Múzeum nyugalmazott munkatársa mutatta be a zirci városi könyvtárban. Elmondta, a könyv vásárlója két legyet üt egy csapásra, hiszen a fotóanyag mellett helyet kapott a könyvben a monográfia fakszimile kiadása is. Ismertette Rómer Flóris életútját, aki bencés szerzetes volt, 1830-ban lépett be Pannonhalmán a rendbe. A régészet felé fordult elsősorban, a modern archeológia megalapítójaként tartják számon.

Sokoldalúságát mutatja, hogy tevékenykedett a természettudomány és a néprajz területén is, ügyesen rajzolt. Tanított akadémián és gimnáziumban, volt muzeológus és levéltáros. Győri, pozsonyi és pannonhalmi tanárként kezdte kutatni a Bakony természeti és régészeti értékeit. Járta a vidéket, többször megfordult a zirci apátságban. Munkája nyomán jelent meg 1860-ban a monográfia. Galambos István felolvasta a mű előszavából azt a részt, amely szerinte olyan, mintha Rómer Flóris szólna a művészhez: „Ha pedig akad, ki ezen útmutatás által mintegy felbuzdítva utánam indul, és terjedtebb tudománnyal, avatottabb tollal, fényesb sikerrel festendi e vadregényes, szép vidék terményi és régészeti nevezetességeit; én leszek az első, ki neki őszinte köszönetet szavaz”.

A régmúlt üzenetével át is adta a szót a fotográfusnak, akitől megtudtuk, hogy egy fotótáborban találkozott először a fénymásolt könyvvel. Azonnal megindította fantáziáját, elhatározta, hogy fényképezőgéppel bejárja a tájat. Útja során sokszor megdöbbent, mert nem az a látvány fogadta, amire számított. Már csak egy kapubejáró és két vakablak maradt például a kétszintes rédei kastélyból, amiről Rómer szuperlatívuszokban írt. Volt olyan épület, melyet már meg sem talált, ugyanakkor új dolgokat fedezett fel. Azt gondolta, ismeri a Bakonyt, de a négyéves munka során jött rá, hogy ezen a pár száz négyzetkilométerenmennyi szép hely van még. A műsort záró negyedórás vetítőképes előadást követően a közönség soraiban is hasonló vélekedés alakult ki. Meg is fogadták többen, hogy Szabó Béla nyomába erednek