Végleg bezár a tanoda

Kovácsné Üveges Gabriella pedagógusként dolgozott több mint tíz éven át a veszprémi eltérő tantervű általános iskolában, ahol nap mint nap azt tapasztalta, milyen jelentős lemaradásaik vannak az oktatásban a hátrányos helyzetű gyerekeknek. Néhány pedagógustársával megalapította az Egyenlő Esélyt Tanoda Egyesületet 2008-ban. (Az országban 64 helyen működik ilyen oktatási intézmény, Veszprém megyében csak egy. Uniós pénzekre csak civil szervezetek pályázhattak.) A feltételek között az is szerepelt, hogy az oktatás nem történhet az iskola falain belül. Az akkori veszprémi városvezetés nem tudott egyetlenegy termet sem adni nekik, viszont hónapok múlva telefonon jelentkezett a várpalotai polgármester, Németh Árpád, aki Babai Elemértől, a helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnökétől értesült erről a fajta oktatásról.

Ezt követően a város első embere megbeszélésre hívta Kovácsnét. A tavalyelőtt tavasszal megszületett önkormányzati határozatban rögzítették a megállapodást: a város ad hárommillió forintot a tanodának úgy, hogy a fele összeget csak akkor vehetik fel, ha elkezdődik a diákok fejlesztése. A megállapodás része volt, ha nyernek a pályázaton, akkor az önkormányzat számlájáról - a hárommillió forintból - átkerül 1,3 millió forint a tanodáéra, hogy ki tudják fizetni az Aditusz Zrt.-t, amelynek munkatársai írták a pályázatot.

Tavaly tavaszra, a tanodai oktatás kezdetére megérkezett a 20 millió forintos uniós támogatás. Csakhogy egy év múlva Kovácsné hiába kérte az önkormányzatot, utalják át a pénzt, mert ki kell fizetnie a pályázatírót, aki már perrel fenyegeti az egyesületet.

A tanoda vezetője elmondta, tárgyalt az oktatásért felelős Katona Csaba alpolgármesterrel, aki csak annyit mondott neki, hogy a város benyelte ezt a summát, nem tudnak utalni. Jó tanácsként hozzátette, írásban kellett volna megállapodást kötni az előző vezetéssel. (Ebben a témában 2009 őszén született önkormányzati döntés, az oktatás 2010 március elején kezdődött - M. A.)

Az Aditusz már jelezte, jogi útra tereli az ügyet, ami annyit jelent, hogy a kft. beperli az egyesületet, amely perbe hívja - továbbhárítva a felelősséget - az önkormányzatot.

A tanoda vezetője ezzel párhuzamosan tárgyalt a város jelenlegi polgármesterével, Talabér Mártával is, akinek felvázolta: a következő pályázat elnyeréséig a városnak kellene állnia - 3-4 hónapig - a tanoda költségeit. Kérését elutasította a település első embere, mondván, az önkormányzatnak nincs pénze.

- Noha jó dolog, hogy az unió felkarolja a nehéz sorsú fiatalokat, érthetetlen, hogy miért csak 22 hónapra adnak pénzt, miért nem kereken kéttanévnyi időre - jegyzi meg Kovácsné Üveges Gabriella. - Szükség van a fiatalok felzárkóztatására, hogy ne maradjanak le társaiktól, legyen esélyük továbbtanulásra a középiskolákban, netán a felsőfokú tanintézetekben. Hozzánk csak olyanok jöhettek - jegyzői igazolást kellett hozniuk -, akik rendszeresen gyermekvédelmi támogatásban részesülnek, szaknyelven ők a 2 H-sok. A 3 H-sokhoz azok tartoznak, ahol a szülőknek nincs meg a nyolc általános iskolájuk, netán egyikük vagy mindketten munkanélküliek, szociális körülményeik rendkívül alacsonyak. Ez utóbbira mondok egy példát. Itt, Várpalotán is sokan kényszerültek eladni otthonukat, mert nem tudták fizetni a magas rezsit, emellett eladósodtak. Kiköltöztek a Szőlő-hegybe, ahol vannak olyan családok, akik a domb oldalába vájt hajlékokban élnek. Sokan nyomorúságos körülmények között tengetik az életüket: szoba-konyhás lakásban 7-8 gyerek lakik együtt a szüleikkel. Víz nincs bent, legfeljebb áram. Az így élő gyerekek persze, hogy lemaradnak a tanulásban (is) a többiektől, ami később már behozhatatlan hátrányt jelent nekik.

Kovácsné elmondta, jelenleg 40 tanulóval foglalkoznak délutánonként a város ifjúsági házának egyik termében. Egyszerre általában 20-20 diákot oktat-képez az öt speciálisan felkészült pedagógus. A gyerekek döntő többsége általános iskolás, de van közöttük egy 20 éves is, aki szakmát tanul, valamint két középiskolás, ők a gimnáziumot kezdték meg ősszel. Mivel pénz híján a következő év elején megszűnik a tanoda, a gyerekekkel már nem foglalkozik senki, kárba veszik a másfél évnyi munka.

- Téved, aki azt hiszi, hogy a kolléganőimnek egyszerű a dolguk, hogy csak gyermekmegőrzőként napköziznek velük. Amikor a diákok ide jelentkeztek, illetve az iskolákból hozzánk tanácsolták őket, speciális feladatlapot kellett kitölteniük, hogy tudjuk, ki milyen szinten áll. Ennek alapján határoztuk meg a tantervet, az egyéni fejlesztések menetét. Nálunk nem arról szól az oktatás, hogy a házi feladatot megoldjuk velük, hanem hogy megtanítsuk őket arra: összefüggésükben lássák a dolgokat. Igyekszünk a magatartásukat helyes irányba terelni, mindemellett például a diszlexiásokkal is foglalkozunk. A nevelők munkáját is mérik: a bizonyítványok alapján látni a diákok fejlődését. Az is volt eddig a gondunk, hogy egyes általános iskolák nem adták ki a bizonyítványok fénymásolatát személyiségi jogokra hivatkozva. Emögött más ok húzódhatott, ugyanis a diákok szülei hozzájárultak, hogy kapjunk másolatot a gyerekeik bizonyítványáról. Finoman fogalmazva más téren sem voltak partnereink az iskolák, kivéve a Nepumukit, a Várkertit és a Bartost.

Az ügy jelenleg ott tart, hogy a pályázatírónak ki nem fizetett összeg miatt a veszprémi bíróság  november 21-re tűzte ki az első tárgyalási napot.

Az egyesület vezetője viszont már elkezdte a tárgyalást a veszprémi önkormányzattal, hogy a tanodai oktatást a megyeszékhelyen folytassák - persze már nem a várpalotai, hanem a veszprémi diákokkal.

Két alkalommal is kerestük az ügy kapcsán Katona Csaba alpolgármestert a következő kérdéssel: nem gondolta-e meg magát nyár óta a várpalotai önkormányzat, s mégiscsak kifizetik az 1,3 milliót a pályázatíróknak, illetve támogatást nyújtanak a tanoda további működéséhez?

Az alpolgármester válasza helyett az önkormányzat hivatala az alábbi közleményt juttatta el lapunkhoz: "2009-ben a tanodaprogram folytatására szánt összeget Várpalota Város Önkormányzata és az Egyenlő Esélyt Tanoda Egyesület által megkötött megál- lapodás értelmében 2009. augusztus 31-éig használhatta fel az egyesület. Ez után az időpont után a fel nem használt támogatást egy újabb testületi döntés után megkötött megállapodás alapján kaphatta volna meg a tanoda. Kovácsné Üveges Gabriella, az egyesület elnöke 2009. szeptember 17-én elküldött e-mailjében, nyertes pályázat esetén a pályázat előfinanszírozásához kért segítséget, és nem a pályázat írók sikerdíjához, amelyhez az augusztusig kifizetett támogatást augusztus 31-ig felhasználhatta volna. Németh Árpád volt polgármester válaszában tájékoztatta Kovácsné Üveges Gabriellát, hogy amennyiben nyer a pályázat, írásban forduljon a képviselő-testülethez az előfinanszírozás ügyében, amelyet a tanoda vezetője nem tett meg.

Kovácsné Üveges Gabriella 2009 februárjában küldött előfinanszírozási tervében is az szerepel, hogy az önkormányzat a pályázat elindulását kölcsönnel segíti. A tanoda vezetője 2010 áprilisában fordult újra segítségért a város vezetőjéhez, amikor a pályázatíró követelte tőle a sikerdíjat. A pályázat készítésében (adatszolgáltatás, nyilatkozatok) az önkormányzat és intézményei is részt vettek, és végig egy másik pályázatíróval, az Iskolakultúráért, Esélyteremtésért Egyesülettel tartották a kapcsolatot, amelynek vezetője a Kovácsné Üveges Gabriella által vezetett egyesületnek is tagja volt. A kész dokumentációt Kovácsné Üveges Gabriella meg is kapta, de a pályázat beadása előtt kb. egy héttel úgy döntött, hogy másik céggel készítteti el a pályázatot.

A tanoda működtetéséhez benyújtott pályázat írói sikerdíjának kifizetésére Várpalota Város Önkormányzata nem vállalt kötelezettséget. Testületi döntés, írásbeli ígéret erre vonatkozóan nem született."