Semmi sincs ok nélkül

Néhány mondatot már az iskolában is tanultunk róla, úgy-ahogy ismerjük a tibeti láma kálváriáját, de már magunknak is igazán nehezen foglaljuk össze, miről is van szó. Persze, érthető, hisz a buddhizmus megértése a keresztény századokon edződött gondolkodásunknak minimum olyan kihívás, mint amikor a kettes számrendszert akarjuk megérteni.

Pedig ha valakinek, nekünk, magyaroknak más európaiakhoz képest közelebbi viszonyunk lehetne ezzel a kultúrával, hisz egy magyar, Kőrösi Csoma Sándor volt az, aki a legteljesebb buddhista hagyományt őrző tibeti kultúrát hozzáférhetővé tette az európaiak számára.

A közelmúltban Veszprémben külön lehetőséget is kaptunk az ismerkedésre a megyei könyvtár, a Tibet-Európa Alapítvány és a Gyémántút Buddhista Közösség szervezésében létrejött Tibet kincsei kiállítással. Ezen beszélgettem két szervezővel, Máthé Rékával, az alapítvány képviselőjével és Porkoláb Péter utazó tanítóval a buddhizmus mibenlétéről.

- A buddhizmust a tapasztalati vallások közé soroljuk, míg a kereszténység vagy más Közel-Keletről származó vallások a hitvallások közé tartoznak - próbálja a párhuzammal meghatározni az első ismérveket Máthé Réka.

- Tapasztalati vallásnak nevezzük, mert a vallással elérhető cél nem egy isten által biztosított valami, hanem hogy a bennem lakozó teljes tökéletes gazdagságot kibontakoztatva elérjek egy olyan tudatállapotot, aminek mindig is birtokában voltam, csak nem ismerem fel.

Ennek a megismeréséhez adnak a buddhizmuson belül eszközöket. A buddhizmusban nincs isten, vagyis nincs egy rajtunk kívül álló személy, lény, ami bármiféle döntési hatalommal bírna afölött, hogy a mi életünk hogyan alakul, nincsen semmi, ami előírná, hogy mit kell tenned, hogy ha ezt teszed, akkor megdicsérlek, ha azt, akkor bűnt követtél el.

- Ha teljesen elszakadnánk a megszokott gondolkodásunktól, azt kellene mondanunk, hogy igazán nem is vallás, inkább filozófia. Mindannak a módszernek az összessége, amely képessé tesz bennünket arra, hogy saját belső gazdagságunkat, az úgynevezett megvilágosodást elérjük - próbálja más oldalról magyarázni a vallás lényegét Porkoláb Péter.

Buddha annyit mondott, hogy a buddhizmus tulajdonképpen azt írja le, ahogy a dolgok vannak. Ahogy tapasztaljuk a dolgokat, ahogy megpróbálunk boldogok lenni, megpróbáljuk az akadályokat eltávolítani. Ha az ember problémákat lát, megnézi, hogy azokat milyen okok hozzák létre, és ezeket az okokat megpróbálja eltávolítani. A buddhizmus a tudattal foglalkozik, azzal, amin keresztül megtapasztaljuk az egész életünket. Általában külső dolgokról nagyon sok információnk van, de arról nem, ahogy az érzések megjelennek bennünk, ahogy a különböző élményeket átéljük. A meditáció és a tanítások segítségével feltárhatjuk ezeket. A meditáció során ténylegesen bepillantunk abba, hogyan működik a tudatunk, hogyan ugrál egyik tárgyról a másikra, mennyire zabolátlan, megtanítjuk lenyugtatni, átalakítani saját belső energiáinkat, érzéseinket megértéssé, együttérzéssé, inspirációvá.

Máthé Réka szerint fontos különbség a buddhizmus és az európai hagyományos vallások között az is, hogy a tanítások nem dogmák. A 2500 évvel ezelőtt élt történelmi Buddha nem azt mondta, hogy ezt vagy azt kell csinálnod. Annyit fogalmazott meg, hogy létezik egy olyan dolog, amit karmának - lefordítva ok, okozatnak - neveznek. Ez azt jelenti, hogy semmi nem történik ok nélkül, és minden, ami megtörténik, annak következménye lesz. Azzal, amit most teszünk, mondunk és gondolunk, azzal hozzuk létre a jövőnket. Tehát Buddha nem azt mondja, hogy ezt csináld, azt nem szabad, hanem ha ezt csinálod, annak ez lehet a következménye. Döntsd el, mit szeretnél.

A buddhistáknak vannak szerzetesi és világi közösségei, és van a jógik csoportja, akik minden élethelyzetet felhasználnak arra, hogy közelebb kerüljenek a tudat tökéletes állapotaihoz.

Magyarországon jelenleg 35 önálló buddhista közösség működik, közülük több hivatalosan is egyházként. Persze, teljesen mások, mint amit mi hagyományosan egyháznak tekintünk. Nincs bennük valamilyen hierarchikus viszony, minden csoport a barátságon alakul. Nincsen papság, tanítók vannak, akik esetenként nagyobb tekintélyre tettek szert a többieknél az eddigi tevékenységükkel - magyarázta Porkoláb Péter.

A 35 egyház között kisebb-nagyobb különbségek vannak. Egyik például hangsúlyosabban kezeli a meditációt, a másik többet foglalkozik a tanításokkal. A Veszprémben a múlt hónapban kiállítást rendező Gyémántút Buddhista Közösség egyike 35 hazai egyháznak, az országban 22 helyi csoportja működik, köztük egy Veszprémben is. A Gyémántút Buddhista Közösség Ole Nydahl láma követőiből áll, az egész világra kiterjedve mintegy 800 közösséget fog össze.

Porkoláb Péter szerint az európai buddhistáknak az igazi kihívást ma az jelenti, hogy a meditációban tapasztalt kiegyensúlyozottságot az ember megtartsa akár a munkahelyén vagy a családjában is.