Sokkal többet mozognak a gyerekek

Az MDSZ közleménye szerint az első tanévben 304 iskolában közel 100 ezer gyermeket érintő program keretében jelentősen bővültek az iskolai sportfoglalkozások, tanórai mozgásszünetek, aktív szünetek, sportnapok, továbbá hangsúlyt fektetnek az aktív közlekedésre és a tanulói önkéntességre is.

A résztvevő iskolák között természetesen Veszprém vármegyei intézmények is szerepelnek: a megszerzett pontok alapján előkelő helyen zárta a tanévet a sümegi Ramassetter Vince Testnevelési Általános Iskola, dicsérhető az Ősi Általános Iskola munkája, a Veszprémi SzC Jendrassik-Venesz Technikum, valamint az kai Fekete István-Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Gimnázium elért eredménye is.

Az Aktív Iskola program bevezetésének hátterében az áll, hogy a fiatalok fittségi állapota aggasztóan gyenge, amelyet a Covid-időszak tovább rontott. A hazai iskolások körében a 2022/23. tanévben végzett NETFIT mérés szerint minden 4. gyermek túlsúlyos vagy elhízott. Az állóképességi ingafutás tesztben elért eredmény alapján a tanulóknak megközelítőleg mindössze fele (fiúk: 61,1%; lányok: 52,3%) éri el az egészségzónát, mely eredmény a Covid-időszak előtti állapothoz képest – a javuló tendencia ellenére is – gyengébb. A gyerekek állóképessége ötödikes koruktól felnőtt korukig drasztikusan romlik: míg 11 évesen még 66,1%-uknak megfelelő egészségügyi szempontból az állóképessége, ez 18 éves korra már csak 38,5%-ukról mondható el. Mindennek azért van óriási jelentősége, mert a gyenge fittségi állapotú, túlsúlyos gyerekeknél jóval korábban és nagyobb eséllyel jelentkezhetnek majd a Magyarországon vezető halálokként számon tartott szív- és érrendszeri betegségek, illetve a cukorbetegség. A WHO által előírt, legalább napi 60 percnyi mozgást ma hazánkban és világszerte is csupán a gyerekek 20%-a éri el, amely tragikusan alacsony szám. Minden bizonnyal ennek is köszönhető, hogy a mai gyerekek születéskor várható élettartamát már rövidebbre becsülik, mint a szüleikét. 

„Ebben a helyzetben az MDSZ egy átfogó, teljes körű kultúraváltást eredményező programot dolgozott ki és indított el, amely az iskolák egészséggel, sporttal, testmozgással összefüggő tevékenységét érinti.” – mondta el Balogh Gábor MDSZ-elnök. A 2022/2023. tanévben még csak tesztjelleggel, 74 iskolában elindított programot a 2023/2024. tanévre 304 iskolára terjesztette ki, amellyel így mintegy 100 ezer gyermeket, így közel ennyi családot ért el. A program célja, hogy segítse az iskolákat abban, hogy a rendszeres mozgást támogató környezetet biztosítsanak minden tanuló számára, és a mozgáslehetőségek széles tárházának elérhetővé tételével inspirálják az iskolai közösséget a minél aktívabb életre. A program eredményei már az első éles tanévben láthatók, hiszen a megvalósuló mozgásösztönző programokról részletes adminisztrációt vezetnek az intézmények, továbbá az MDSZ egy közel 17 ezer tanulót bevonó felmérést is végzett. 

Ez alapján látványos eredmények mutatkoztak például a korábban hiányzó iskolai sportkörök megteremtésében, amelyek 289 Aktív Iskolában, 92 ezer gyermeket elérve valósultak meg. 

A gyerekek kedvence, az igazi élménysportot ígérő diáksportfesztiválok száma is erőteljesen bővült: 273 iskolában, 87 ezer gyermeket elérve legalább 2 fesztivál valósult meg a tanév során. Iskolai sportnapot 285 iskola szervezett, 91 ezer gyermeket érintve, és örömmel látjuk a tanórai fejfrissítő percek és a 15 perces szabadtéri mozgásszünetek bővülését is: előbbi 140 iskolában, 40 ezer gyermek elérésével valósult meg, utóbbi pedig 165 iskolában, 47 ezer gyermeket érintett. Kiemelt jelentősége van az aktív közlekedés népszerűsítésének, ezt az iskolák közül 137 valósította meg, 39 ezer gyermeket érintve, és a tanulói felmérés alapján elmondható, hogy az Aktív Iskolákban a gyerekek 70%-a már legalább heti háromszor az aktív közlekedést választja, ha iskolájával azonos településen él.

Mindezek a kiemelt számok töredékei a megvalósuló mozgásösztönző programoknak, hiszen az iskolák több mint 70 ilyen indikátorból választhattak, infrastrukturális vagy eszköz-, illetve humánerőforrás-lehetőségeiktől függően. Balogh Gábor kiemelte, hogy „A tanulói felmérés alapján az Aktív Iskolákban a napi 60 perces mozgást már az első tanévben is elérte a gyerekek 50%-a, szemben a hazai és világátlag 20%-kal, a program pozitív eredménye tehát egyértelműen kimutatható.” 

Az iskolák motivációja természetesen több formában is be van építve a rendszerbe, egyrészt úgy, hogy minden megvalósított mozgásösztönző programért pontok járnak, amelyeket a tanév végén az iskolák „levásárolhatnak” az Aktív Iskola webshopjában. Ennek eredményeképpen a most záródott tanév végén több mint 53 millió forint értékű sporteszköz, műszaki cikk, osztály- és tantestületi kirándulások, szakmai előadások, továbbképzések, csapatépítők, mozgásösztönző padló- és falmatrica csomagok is gazdára találtak a webshopban. A motiváció másik formája a minősítés, ugyanis az iskolák a megvalósított programok alapján kapnak először klubszintű, majd bronz, ezüst és arany minősítéseket. Örömmel láttuk, hogy az első tanév végén a 304-ből 245-en elérték a klubszintet, 16-an a bronz, 7-en az ezüst és 3 iskola az arany szintet is. 

Az Aktív Iskola program szeptembertől további 100 iskolával bővül, vagyis 400 iskolában 130 ezer gyermek bevonásával folytatódik.