Padányi püspök praktikusan válogatta össze olvasnivalóit

– Ahogy egy mostani emberről sokat megtudhattunk, ha megnézzük könyvespolcát, Padányi Biró Márton könyvtárának ismerete is többet tesz hozzá a személyiségéről tudottakhoz, mint a kortársak elmondásai, mert azokat nagyrészt érdekek befolyásolták. Meg tudjuk ítélni olvasottságát. Kötetei egy praktikus ember könyvtárát mutatják, akinek a munkája egyben a hobbija. Egyházjogi művek, a püspökök, a plébánosok, a szerzetesek teendőiről szóló és egyháztörténeti munkák tartoztak bele. Tudatosan törekedett arra, hogy az addig nem létező egyházmegyei könyvtár alapja legyen majd a saját gyűjteménye, rá is hagyta a püspökségre, ezért válogatott bele a kispapképzés során hasznos írásokat, de érvényesült a saját praktikuma is. Azért, hogy jó szónok legyen, igényes fogalmazású könyveket szerzett be, a szentbeszédeket gyűjtötte. Irodalmi műveket alig, orvosi tudománnyal foglalkozót hármat vett. Tanulmányai is befolyásolták olvasmányízlését. Protestánsok műveit azért olvasta, hogy vitázni tudjon nézeteikkel, és boszorkánysággal foglalkozó kötetei szintén voltak – mondta el Németh Gábor, az Országos Széchényi Könyvtár Ciszterci Műemlék Könyvtárának igazgatója, aki Padányi Biró Márton könyvtára címmel írt könyvet, amit a zirci apátság barokk termében mutattak be. Főként a püspök ránk maradt könyvjegyzékét dolgozta fel, ami a veszprémi érseki könyvtárban töltött egyetemi gyakorlata alatt került először kezébe.

A könyvbemutatón Vida Beáta, a Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház igazgatója beszélgetett a szerzővel. Szó esett arról, hogy Padányi sikeres egyházépítőnek számít, ugyanakkor megosztó, érdekes alakja történelmünknek. Retorikai képességei alapján a legjobbak közé tartozott, mindig mindenkivel harcolt, kemény ember hírében állt, két lábbal állt a földön, tervét, a komoly egyházszervező munkát véghezvitte, miközben az utolsó lovas püspökként kijárt birtokára, ha ott gyermek született, meglátogatta. Elszegényedett csallóközi nemesi családból származott, nem arisztokrata tanultsággal érkezett az egyházi pályára, de nagy műveltségre tett szert könyvtára alapján. Németh Gábor számára a legérdekesebb kötet gyűjteményében Hess András Budai krónikája, a veszprémi püspöknek az első magyarországi nyomtatott könyv kézzel másolt változata volt meg.

Erdélyi András, a műemlék könyvtár munkatársa a rendezvény bevezetőjében elmondta, hogy Padányi a török kiűzése után, a XVIII. században élt, amikor sok mindent kellett újraépíteni. A püspök 201 templomot építtetett vagy újíttatott fel, 81 plébániát hozott létre. A katolikus megújhodás idején került posztjára, amikor a környék lakosságának zöme református volt, ám az állam, a monarchia mögötte állt, nagyrészt visszatérítette az egyházmegyében élőket, aminek a protestánsok nem örültek. Abban a korban jutott tudatosan előre, amikor a tudás utat törhetett magának. Karrierjére gondolt prédikációi során, például a Mária országa képet összekötötte Mária Teréziával, ráültette a Habsburg-házra. Mária Teréziának titkos tanácsosa volt, beszédet mondott koronázásán. A zirci bazilikát ő szentelte fel.