2018.03.22. 07:00
Hardi Titusz szerzetes, pedagógus könyvet ír, keresztény dalokat gyűjt
Úti beszámolót ígért a cím, ám mivel a rendezvényt a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) veszprémi szervezete hirdette, a népes hallgatóság többre számíthatott az előadások szokásos helyszínén, a Padányi gimnáziumban.
A KÉSZ előadásán a közönség azt is megtudhatta: Titusz atya kisgyermekként a családdal együtt utazott Algériába, ahol a zsigereibe ivódott a francia életstílus, kultúra Fotó: Balogh Ákos
Ezúttal Hardi Titusz OSB, az Akadémiai Pálmarend lovagja, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium igazgatója volt a vendég, aki a fenti cím alatt életútjáról mesélt. Hatgyermekes család tagjáról van szó, akit testvéreivel együtt ma is páncélként véd a megkérdőjelezhetetlen összetartozás, szeretet.
Kicsi gyermekként gondolta először, milyen jó lenne ott állni a templomban, ahol a pap bácsi. Az érzés tizenévesen érte újra. Először járt Pannonhalmán, de tudta: második otthonába érkezett. Visszatért a hegyre, jelentkezni ment. Immár tizenkét esztendeje a nagy múltú iskola igazgatója.
Mint mondta, a rendnek országosan nyolc iskolája van – közöttük Veszprém megyében az arácsi Szent Benedek – összesen több mint kétezer tanulóval. Intézményük iránt óriási az igény. Pannonhalmán heti hatnapos az oktatás, hétnapos a kollégiumi élet, minden diák bentlakó. Helyben igyekeznek olyan elfoglaltságokat kínálni, amelyek a tanuláson kívül is lekötik a fiúkat; pillanatnyilag 83 szakkör és 16 nyelv szerepel a választékban. Az ország egyházi iskolái közül Pannonhalmán tanít a legtöbb szerzetes, összesen tizenhárman, a többiek világi tanárok.
S hogy hogyan kerül a képbe Algéria? Titusz atya kisgyermekként a családdal együtt utazott az országba, ahova édesapját a munka szólította. Ott lett természetes nyelve a francia, örök barátai sokan az évente megduplázódó lakosságú, vegyes bőrszínű mediterrán ország lakói közül, zsigereibe ivódott a francia életstílus, kultúra.
Vetített képes előadása alatt mintha a hajdani kisfiúvá változott volna; ugyanaz a kíváncsiság, érdeklődés, világra való nyitottság. Ez is közös nevező pannonhalmi diákjaival.
Az meg már természetes, hogy a szerzetesi és a pedagógiai munka mellett könyvet ír, zenés diákmiséket szervez, keresztény dalokat gyűjt kötetbe, amelyekből már két kiadás is elfogyott.
