Boldog és független vagy boldogtalan és magányos?

November 11. a szinglik napja. Az egyedülálló emberek ezen a napon ünnepelhetik függetlenségüket, és azt, hogy az egyedüllét nem feltétlenül rossz dolog. Ez a nap arra is emlékeztet, hogy az egyedül élés nem egyenlő a magánnyal vagy a boldogtalansággal – sokan erős, független és elégedett életet élnek. A szinglik napja egy lehetőség arra, hogy a társadalom pozitívabban szemlélje az egyedülállókat, és eloszlassa a velük kapcsolatos előítéleteket. Ez az időszak arra is jó, hogy megerősítsük a társadalmi párbeszédet arról, hogy mi rejlik az egyedül élés mögött: szabadság, önállóság, de sok esetben akár kihívások is.

Szinglik napja: áldás vagy átok?

Egy előző cikkünkben bővebben kifejtettük, hogy miről szól a szinglik napja, és egyes nemzetek hogyan élik meg. Most azonban egy másik szemszögből közelítjük meg a dolgot. Rövid Irén kutatása megmutatja, hogy ma Magyarországon miképpen néz ki egy átlagos egyedülálló ember. A tanulmány a 20–39 éves korosztályra fókuszál, és rajtuk keresztül mutatja be a típusokat. A felmérés alapja a 2022-es népszámlálás. Adatai szerint egy tipikus 20–39 éves magyar szingli körülbelül 30 éves, érettségivel vagy diplomával rendelkezik. A szingli férfiak közül a legtöbben szoftverfejlesztők, míg a nőknél a leggyakoribb foglalkozások a bolti eladó és az irodai adminisztrátor. A szinglik között több férfi van, mint nő, és az arányuk az utóbbi évtizedben tovább nőtt. A szingli férfiak 34%-ának van diplomája, míg a nők között ez 50%. A foglalkozások terén a férfiaknál emelkedtek olyan munkák, mint a kamionsofőr és a gépészmérnök, míg a nőknél a bolti eladók és adminisztrátorok mellett egyre több az üzletpolitikai elemző. A szinglik száma 2011 óta emelkedett, de a férfiak aránya még inkább nőtt.

Mi is pontosan a szinglitérkép?

Az első magyar szinglitérkép 2017-ben készült el, de 2018-ban jelent meg először a Területi Statisztika folyóirat 3. számában Rövid Irén „Pillanatfelvétel a szinglikről – A szinglik általános és területi jellemzői a népszámlálási adatok alapján” című tanulmányában. Azt mutatja meg, hogyan alakult a 20–39 éves szinglik aránya az egyes településeken Magyarországon. A 2011-es népszámlálás adatai alapján elkészített magyar szinglitérképet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala is nyilvántartásba vette. Az első szinglitérkép után a 2016-os mikrocenzus, azaz „kis népszámlálás” alapján született másik két újabb szinglitérkép is, amely a 20–39 és a 40–49 éves szinglik arányát ábrázolja járásonként. A legfrissebb, 2022-es népszámlálás adatai alapján Rövid Irén szociológus a 2011-es lehatárolást követve, az összehasonlíthatóságot szem előtt tartva készítette el a legújabb magyar szinglitérképet.

A 2024-es kutatás szerint a magyarok ötöde úgy véli, hogy az egyedül élők magányosak és boldogtalanok, és sokan a kiszolgáltatottsággal is összekapcsolják ezt az életformát. A felmérés azt is megmutatta, hogy a férfiak hajlamosabbak pesszimistábban látni az egyedül élők helyzetét, míg a nők inkább pozitívan vélekednek róluk. Az egyedül élés témája tehát továbbra is megosztó a társadalomban.

A kutatás eredményei szerint a magyarok 19%-a él egyedül, és sokan úgy vélik, hogy az egyedül élés többnyire függetlenséget, erőt és önállóságot jelent. Ezzel szemben 20% szerint az ilyen életmód magányossággal és boldogtalansággal jár. A férfiak ebben a kérdésben erősebb sztereotípiákat alakítanak ki: 27%-uk gondolja azt, hogy az egyedül élők magányosak, míg a nőknek csak 13%-a vallja ezt.

A kutatás azt is rávilágít, hogy a legtöbben úgy vélik, hogy az egyedül élés előnye, hogy nem kell kompromisszumokat kötni, és nagyobb szabadságot ad, de anyagilag megterhelő is lehet. 

• A nők többen (32%) látják az anyagi nehézségeket,míg a férfiak 16%-a osztja ezt a véleményt.
•  Ugyanakkor a férfiak 25%-a unalmasnak és egyhangúnak tartja az egyedül élést, míg a nők csak 14%-a gondolja így.

A felmérés arra is kitért, hogy mit gondolnak az emberek, ha valaki egyedül megy el egy programra, például moziba, fesztiválra vagy vacsorázni. A válaszadók 45%-a pozitívan vélekedik erről: sokan szabadnak, nyitottnak és talpraesettnek tartják az egyedül kimozdulókat. Ugyanakkor 24% szerint magányosnak tűnnek, és 4%-uk szomorúnak találja őket. A nők többet látják pozitívan az egyedül programozókat: 29%-uk szerint ez inkább szabadságot ad, míg a férfiak 24%-a osztja ezt a véleményt.

A kutatás célja, hogy megszólaltassa a társadalom tagjait az egyedül élésről kialakult sztereotípiák kapcsán, és hangsúlyozza, hogy az egyedül élők helyzete egyre gyakoribb, de a társadalmi megítélésük továbbra is sokszor negatív. Az Egyedülfekvők.hu oldal éppen ezért indította el ezt a felmérést, hogy rávilágítson a téma tabusított oldalaira és elindítson egy párbeszédet a társadalom szélesebb körében.

Az oldalról: Az Egyedülfekvő.hu oldal egy hiánypótló kezdeményezés, amely az egyedül élőkhöz kapcsolódó sztereotípiákról szeretne párbeszédet indítani. Célja, hogy több szemszögből bemutassa a velük kapcsolatos témákat, és megismeréssel és az előítéletek mögé nézéssel segítse az elfogadást. Továbbá egy új kifejezést is bevezet, az egyedülfekvők fogalmát, amely alatt azokat a személyeket értjük, akik tartósan egyedül élnek. Ők azok, akiknek ugyanolyan életük van, mint bárki másnak, csupán annyi különbözteti meg őket a többiektől, hogy este nem fekszik mellettük senki sem. A kezdeményezés ötletgazdája Vadas Henrietta, támogatója pedig a DeepInsight kreatív ügynökség.