2024.10.20. 15:43
Szellemi kulturális örökség – A Bakony és Balaton vidék is felvételt nyert
A szellemi kulturális örökség nemzetközi napján, október 17-én Szentendrén, a Skanzen Vigadóban hirdették ki a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére újonnan felkerült örökségelemeket. Az okleveleket Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke és Csonka-Takács Eszter, a Szellemi Kulturális Örökség Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke adta át a közösségeknek.
A Gaja Bakonynánánál olvasónk csütörtöki fotóján
Forrás: Szelfi Off Túra
Fotó: Vaskó Brigitta
A Laczkó Dezső Múzeum arról tájékoztatott: az UNESCO szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló 2003-as nemzetközi egyezmény állami feladatainak szakmai koordinálását a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi kulturális örökség Magyarországon - ICH in Hungary Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága végzi; azonosítja és nyilvántartja az állam területén található szellemi kulturális örökség elemeket.
Szellemi kulturális örökség
A nemzeti jegyzékén eddig olyan elemek szerepelnek, mint például a solymászat, a mohácsi busójárás, a kékfestés, a szűcshímzés vagy a lipicai lótenyésztés, s ma a listára került a magyar vőfélykedés élő hagyománya, a pásztortudás és hagyományok a Bakony és Balaton vidéken, a hadházi lapos káposzta termesztésének és feldolgozásának hagyománya, illetve a tamburazene hagyománya is.
Az idei alkalommal a pásztortudás és hagyományok a Bakony és Balaton vidékén örökségelem is felvételt nyert az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére.
Az örökségelem bemutatása:
„A Bakony és Balaton vidék kulturális örökségének mai napig meghatározó részét képezi a legeltető állattartás és a pásztorok hozzá kapcsolódó tudása, szellemi öröksége. Ez a külterjes legeltetéshez szükséges hagyományos ökológiai tudást, népi természetismeretet, a viseletek mindennapi használatát, illetve a pásztoreszközök elkészítésének és használatának ismeretét foglalja magában. Továbbá, kiterjed a gasztronómia, a régi betyár és pásztortörténetek, mesék ismeretére, a legelőválasztásra, az állatgyógyításra és az állatgondozásra. A mai napig tovább él a pásztorművészet, pásztordalok, táncok, valamint ide tartozik a pásztortalálkozók hagyománya is. A 2020-as évekre a térségben mára már nyugdíjas korosztály mellett, még mindig vannak olyan aktív pásztorok, akik legeltető állattartásból élnek. A Bakony és Balaton vidékén élő pásztorok szellemi örökségét ismereteink szerint közel ötven pásztor őrzi még aktívan. A pásztorvilág minden területét felölelő sokszínű és gazdag hagyományos tudásukat idősebb generációtól, saját tapasztalataikon keresztül tanulták és tanulják ma is. Legeltető állattartással kapcsolatos tevékenységeiket őseik hagyatékát megőrizve és azt tisztelve végzik. A térség pásztorai és legeltető állattartással foglalkozó gazdálkodói egyedülálló módon saját kezdeményezésükre 2005 óta folyamatosan szerveznek pásztortalálkozókat. 2019 óta a térség kulturális intézményeivel együttműködve kerül átadásra a Bakony és Balaton Örökös Pásztora elismerés."
A Laczkó Dezső Múzeumot Lipéczné Karsai Henriett néprajzos muzeológus, a történeti-néprajzi osztály vezetője, egyben a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság Veszprém vármegyei referense képviselte az ünnepségen.