Munkásszálló volt Makovecz első tervezése (képgaléria, videó)

Hatcsöcsű - csak így emlegették Berhidán a vendéglőt vagy presszót, amelynek épületét Makovecz Imre tervezte. A legenda szerint építés előtt fordítva nézték a terveket, így az épület utca felé néző része Makovecz elképzelése szerint az udvar felé kellene álljon. Az épületet 1963-ban kezdték építeni és egy évvel később adták át. Magántulajdonban van és vendéglőként működött éveken át, munkásszálló is volt. Úgy tudjuk, éppen tulajdonosváltás előtt állt az ingatlan, amit most megakaszt az állami eljárás, hiszen nemrégiben jelentették be a Makovecz-épületek védelembe vételét.

A kormany.hu oldalán október elején jelent meg Lázár János építési és közlekedési miniszter rendelettervezete tizenkét, Makovecz Imre által tervezett épület kiemelt műemlékké való nyilvánításáról. Az indoklás szerint a védetté nyilvánítás célja a Makovecz Imre tervei alapján felépült épületek, épületegyüttesek építészeti, belsőépítészeti értékeinek, illetve Makovecz Imre szellemi örökségének a védelme. A tizenkét épület egyike a berhidai vendéglő, aminek Pergő Margit polgármester kimondottan örül.

- Nagyon jó hír, hogy a döntéshozók észrevették és figyelmet fordítottak Makovecz Imre korai tervezésére, és méltó módon megőriznék ezt az épületet. A kiemelt védettségnek köszönhetően ez az ingatlan a településünk ékköve lehet. Nagyon bízunk benne, hogy Makovecz Imréhez megérdemelt módon hasznosítanák - mondta a polgármester.

Vendéglőből munkásszálló

Csernyus Lőrinc Ybl Miklós-díjas magyar építész, Makovecz Imre tanítványa és munkatársa így ír a berhidai épületről:  "Makovecz Imre korai munkáit nehéz megérteni Rudolf Steiner építészetének ismerete nélkül. A berhidai étterem (1963) és a nagykállói áruház (1963) terve jól példázza az összefüggéseket. Az expresszív formálás, a beton mint élő anyag, mind azt a belsőből jövő erőt mutatják be, amely már előrevetíti Makovecz épületeinek tektonikai értelmezését. Az épület-lény szürreális imaginációjának bemutatása egész életművében megjelenik. Fontos megemlíteni, hogy Steiner nemcsak az építészetével, hanem filozófiájával, az antropozófiával is hatott Makovecz Imrére. Makovecznél, ahogy Steinernél is, kiindulási pont a természet teremtő erőinek átélése, illetve a természet mintáin alapuló új formák létrehozása. A belső terek kialakításában szerepet kapott az euritmiai mozgások leképezése és a 'mozgáskísérletek' első térbeli eredményei. Ez a térbeli-időbeli állapot szemből és hátulról nézve szimmetrikus vagy majdnem szimmetrikus, oldalról nézve pedig aszimmetrikus."

Ekler Dezső építész, formatervező így vélekedik a berhidai épületről: "Makovecz Imre korai tervei idegenül hathatnak a szemlélőre, ha nem ismeri Rudolf Steiner építészetét. A berhidai éttermet, Makovecz első autentikus munkáját szoros kapcsolat fűzi Steiner második Goetheanumához. Ugyanaz az expresszív formálás. A házat mintha a belsejéből induló erők alakítanák. A részletformák mintha megszemélyesítenék a statikai erőket. Makovecz konkáv formát ad a ház főhomlokzatának, és ezzel hatalmas ölelő gesztussá nagyítja az épületet, egy hatalmas lény szürreális képzetévé változtatja."

Makovecz első saját tervezésű épülete a helyiek szerint munkásszálló is volt, de úgy tudjuk, az érdeklődő ismét vendéglőként működtetné. Ha megkapja a kiemelt védettséget, akár más funkciója is lehet, hiszen ahogyan a kormány honlapján fogalmaznak, a cél „az országos viszonylatban kiemelkedő értékek – Makovecz Imre életművének kiemelkedő elemei – fokozott védelme, ezzel a kulturális örökség megőrzése és a nemzet építészeti értékeinek láthatóvá tétele az utókor számára”.