Múlt és jelen

3 órája

Mindig készenlétben: a hazai sárga angyalok története

Több mint hatvan éve futnak hazánk útjain a Magyar Autóklub segélyszolgálatának járművei, melyek bajba jutott autósok millióinak segítettek. Írásunkban felelevenítjük a segélyszolgálat indulásának pillanatit, és bemutatjuk, milyen keleti (és olykor nyugati) típusokkal folyt a mentés a múltban.

Fotó: Fortepan/Uvaterv

A közúti közlekedés az ötvenes évek végétől rohamléptekkel fejlődött, mivel egymás után épültek a szilárd burkolatú, nagy forgalom levezetésére is alkalmas szakaszok, s fokozatosan nőtt a magántulajdonú és a közszolgáltatásokban részt vevő gépjárművek száma. Nem volt kérdés hát, hogy szükség van egy olyan közúti segélyszolgálatra, mely képes segíteni a forgalmasabb utakon elakadt kocsik gazdáin. 

A sárga angyalok történetét az Origo jóvoltából ismerhetjük meg. 

Ennek megszervezését a hatvanas évek elején már komoly taglétszámmal büszkélkedő Magyar Autóklub vállalta magára 1963-ban. Mivel a szervezetnek nem volt saját járműparkja a szolgálat beindításához, segítséget kértek hazánk legnagyobb szállítmányozási vállalatától, a Volán Tefutól.

Számtalan alkalommal tartottak közlekedésbiztonsági akciót a Hősök terén, melynek keretein belül ingyenesen ellenőrizték az autók fényszóróit. A lámpabeállítást is a sárga angyalok végezték
Fotó: Magyar Autóklub
Számtalan alkalommal tartottak közlekedésbiztonsági akciót a Hősök terén, melynek keretein belül ingyenesen ellenőrizték az autók fényszóróit. A lámpabeállítást is a sárga angyalok végezték Fotó: Magyar Autóklub

 

A cég felajánlott három dobozos IFA Framo kisteherkocsit, amiket aztán a Csepel Autógyár segítségével alakítottak át és szereltek fel. Bár ez a fuvaros akkoriban nem számított túl korszerűnek, hiszen  éppen 1963-ban mutatták be utódját, a hazánkban is jól ismert és nagy példányszámban eladott Barkas B1000 típust,a segélyszolgálati feladatokhoz tökéletesen bevált. Kilencszáz köbcentis, háromhengeres, kétütemű, folyadékhűtéses motorjával viszonylag fürgén mozgott a dobozos jószág, s nem jött zavarba a 3-as út gödöllői emelkedőjén vagy éppen a Mátra szerpentinjein sem.

Seregszemle 1972-ben a pécsi Misina-tetőn. Akadtak, akik Fiat 500-nak tartották a kis sárga angyalokat, de az olasz karosszéria farában osztrák konstrukciójú boxermotor dolgozott
Fotó: Fortepan/Urbán Tamás
Seregszemle 1972-ben a pécsi Misina-tetőn. Akadtak, akik Fiat 500-nak tartották a kis sárga angyalokat, de az olasz karosszéria farában osztrák konstrukciójú boxermotor dolgozott Fotó: Fortepan/Urbán Tamás

Tekintettel arra, hogy egyre nőtt az igény a segélyszolgálat tevékenységére, az Autóklub illetékesei már az indulást követő években a fejlesztésen, bővítésen munkálkodtak. Kapóra jött, hogy a MAK egyre szorosabb kapcsolatot alakított ki a német ADAC és az osztrák ÖAMTC klubbal, és utóbbi épp akkor, 1965-ben selejtezte le az általuk használt Steyr-Puch 500-asok egy részét. Nos, ezek közül 15 darabot sikerült megszerezni az Autóklubnak, és annak ellenére, hogy 200 ezer kilométernél is többet futottak, remek állapotban voltak. A 16 lóerős boxermotorral vitézkedő járgányok jellegzetes, élénksárga színe miatt hívták aztán a segélyeseket sárga angyalnak, igaz, ez nem magyar eredetű kifejezés, mert németül is ugyanígy (Gelbe Engelnek) nevezték az ADAC és az ÖAMTC segélyszolgálatosait.

Csehszlovák gyártmányú Avia teherautók alapjaira épültek a súlyos műszaki hibás vagy törött autók szállításában nélkülözhetetlen trélerek. Kispolszkik is megjelentek a MÁK-flottában
Fotó: Magyar Autóklub
Csehszlovák gyártmányú Avia teherautók alapjaira épültek a súlyos műszaki hibás vagy törött autók szállításában nélkülözhetetlen trélerek. Kispolszkik is megjelentek a MÁK-flottában Fotó: Magyar Autóklub

Jöttek a Trabant kombik, majd a Ladák és ARO-k

A hetvenes évek elején közel háromezer kilométernyi országutat tartottak ellenőrzésük alatt a Puchok, jóllehet eddigre a szűk és koros osztrák kisautók felett már eljárt az idő. Újabb beszerzésre szánta el magát a MAK, és a vezetés a kedvező áron megvásárolható, lényegesen kényelmesebb és tágasabb Trabant 601 Universalok mellett tette le a garast. Az első ötven darabos szállítmány 1973-ban érkezett meg a klubhoz, és a következő esztendőkben további 75 kétütemű járgány csatlakozott a segélyszolgálat kötelékéhez. Mellettük szólt a tágas csomagtartó, a strapabíró futómű, s hogy motorjaik akár 150 ezer kilométert is kibírtak nagyjavítás nélkül. 

A nyolcvanas években a Balaton partján is építettek mini segélyállomást, hogy az oda érkező turisták meghibásodott járgányaiba is életet lehelhessenek. Előtérben az egyik kései Trabant segélykocsi
Fotó: Magyar Autóklub
A nyolcvanas években a Balaton partján is építettek mini segélyállomást, hogy az oda érkező turisták meghibásodott járgányaiba is életet lehelhessenek. Előtérben az egyik kései Trabant segélykocsi Fotó: Magyar Autóklub

Érdemes megjegyezni azt is, hogy időközben a sztrádák mellett emelővel, szerszámokkal ellátott mini segélyállomások nőttek ki a földből, ahol kisebb hibák elhárítását végezték a szerelők, s arra is volt módjuk, hogy pihenjenek egyet a hosszú szolgálat alatt. 
A klubtagok száma 1981-re elérte a 260 ezret, ezért egyre csak sokasodott a sárga angyalok teendője.

Újabb járművek álltak csatasorba: a Trabantnál komfortosabb és jobban pakolható Lada 1200 Combikkal és Izs 2715 furgonokkal bővült a flotta. Mindemellett a nyolcvanas években az ADAC levetett Golfjai és Passatjai is megjelentek hazánk útjain, mi több a szolgálat saját tervek alapján átalakított Avia autószállítói is dolgoztak, hogy szervizbe szállítsák az út mellett megjavíthatatlan, mozgásképtelen autókat.

Többek között Aro, Izs, Lada, négyütemű Wartburg sorakozik a MAK Rómer Flóris utcai bázisának parkolójában
Fotó: Magyar Autóklub
Többek között Aro, Izs, Lada, négyütemű Wartburg sorakozik a MAK Rómer Flóris utcai bázisának parkolójában Fotó: Magyar Autóklub

Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy Lada 2104, Polski 126p, Wartburg 1.3 és dobozos Opel Kadett típusokat is használt a segélyszolgálat, sőt többféle Arót is bevezettek, noha utóbbiakkal megannyi műszaki probléma adódott. Mérföldkőnek számított a klub életében, hogy 1991-ben új Opel Corsákkal gazdagodott a járműpark. Ezek minőségi ugrást jelentettek, ugyanis jóval csendesebbek, komfortosabbak voltak a szocialista gyártmányoknál, nem utolsó sorban az 1,5 l-es dízelek feleannyit fogyasztottak, mint a Trabantok vagy a Ladák.

Zömében Corsák rótták hazánk útjait a kilencvenes években. A szerelők kezdetben 12 órát dolgoztak, majd 24 órát pihentek, később az egy hét munka, egy hét pihenés munkabeosztásra tértek át
Fotó: Magyar Autóklub
Zömében Corsák rótták hazánk útjait a kilencvenes években. A szerelők kezdetben 12 órát dolgoztak, majd 24 órát pihentek, később az egy hét munka, egy hét pihenés munkabeosztásra tértek át Fotó: Magyar Autóklub

Egy évre rá Nissan Terrano II kocsikat is hadrendbe állítottak, majd Ford Fiestákkal, Skoda Formanokkal és Fiat Doblókkal is találkozhattak az autósok, jelenleg pedig Dacia Dokkerrel, Volkswagen Caddy-vel, valamint elektromos Nissan NV200-assal vonulnak ki segítséget nyújtani a Sárga Angyalok. Ha kíváncsi rá, egykor miképpen jutott el a bajba jutott autósok segélykérése az Autóklubhoz, milyen kalandos úton érkeztek meg Magyarországra a Steyr-Puch-ok, illetve hogyan tájékoztatták az autósokat az aktuális időjárásról a sárga angyalok a nyolcvanas években, olvassa el az Autósélet-blog írását, melyben további kulisszatitkokra is fény derül! 
 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában