Mindig készenlétben: a hazai sárga angyalok története

A közúti közlekedés az ötvenes évek végétől rohamléptekkel fejlődött, mivel egymás után épültek a szilárd burkolatú, nagy forgalom levezetésére is alkalmas szakaszok, s fokozatosan nőtt a magántulajdonú és a közszolgáltatásokban részt vevő gépjárművek száma. Nem volt kérdés hát, hogy szükség van egy olyan közúti segélyszolgálatra, mely képes segíteni a forgalmasabb utakon elakadt kocsik gazdáin. 

A sárga angyalok történetét az Origo jóvoltából ismerhetjük meg. 

Ennek megszervezését a hatvanas évek elején már komoly taglétszámmal büszkélkedő Magyar Autóklub vállalta magára 1963-ban. Mivel a szervezetnek nem volt saját járműparkja a szolgálat beindításához, segítséget kértek hazánk legnagyobb szállítmányozási vállalatától, a Volán Tefutól.

A cég felajánlott három dobozos IFA Framo kisteherkocsit, amiket aztán a Csepel Autógyár segítségével alakítottak át és szereltek fel. Bár ez a fuvaros akkoriban nem számított túl korszerűnek, hiszen  éppen 1963-ban mutatták be utódját, a hazánkban is jól ismert és nagy példányszámban eladott Barkas B1000 típust,a segélyszolgálati feladatokhoz tökéletesen bevált. Kilencszáz köbcentis, háromhengeres, kétütemű, folyadékhűtéses motorjával viszonylag fürgén mozgott a dobozos jószág, s nem jött zavarba a 3-as út gödöllői emelkedőjén vagy éppen a Mátra szerpentinjein sem.

Tekintettel arra, hogy egyre nőtt az igény a segélyszolgálat tevékenységére, az Autóklub illetékesei már az indulást követő években a fejlesztésen, bővítésen munkálkodtak. Kapóra jött, hogy a MAK egyre szorosabb kapcsolatot alakított ki a német ADAC és az osztrák ÖAMTC klubbal, és utóbbi épp akkor, 1965-ben selejtezte le az általuk használt Steyr-Puch 500-asok egy részét. Nos, ezek közül 15 darabot sikerült megszerezni az Autóklubnak, és annak ellenére, hogy 200 ezer kilométernél is többet futottak, remek állapotban voltak. A 16 lóerős boxermotorral vitézkedő járgányok jellegzetes, élénksárga színe miatt hívták aztán a segélyeseket sárga angyalnak, igaz, ez nem magyar eredetű kifejezés, mert németül is ugyanígy (Gelbe Engelnek) nevezték az ADAC és az ÖAMTC segélyszolgálatosait.

Jöttek a Trabant kombik, majd a Ladák és ARO-k

A hetvenes évek elején közel háromezer kilométernyi országutat tartottak ellenőrzésük alatt a Puchok, jóllehet eddigre a szűk és koros osztrák kisautók felett már eljárt az idő. Újabb beszerzésre szánta el magát a MAK, és a vezetés a kedvező áron megvásárolható, lényegesen kényelmesebb és tágasabb Trabant 601 Universalok mellett tette le a garast. Az első ötven darabos szállítmány 1973-ban érkezett meg a klubhoz, és a következő esztendőkben további 75 kétütemű járgány csatlakozott a segélyszolgálat kötelékéhez. Mellettük szólt a tágas csomagtartó, a strapabíró futómű, s hogy motorjaik akár 150 ezer kilométert is kibírtak nagyjavítás nélkül. 

Érdemes megjegyezni azt is, hogy időközben a sztrádák mellett emelővel, szerszámokkal ellátott mini segélyállomások nőttek ki a földből, ahol kisebb hibák elhárítását végezték a szerelők, s arra is volt módjuk, hogy pihenjenek egyet a hosszú szolgálat alatt. 
A klubtagok száma 1981-re elérte a 260 ezret, ezért egyre csak sokasodott a sárga angyalok teendője.

Újabb járművek álltak csatasorba: a Trabantnál komfortosabb és jobban pakolható Lada 1200 Combikkal és Izs 2715 furgonokkal bővült a flotta. Mindemellett a nyolcvanas években az ADAC levetett Golfjai és Passatjai is megjelentek hazánk útjain, mi több a szolgálat saját tervek alapján átalakított Avia autószállítói is dolgoztak, hogy szervizbe szállítsák az út mellett megjavíthatatlan, mozgásképtelen autókat.

Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy Lada 2104, Polski 126p, Wartburg 1.3 és dobozos Opel Kadett típusokat is használt a segélyszolgálat, sőt többféle Arót is bevezettek, noha utóbbiakkal megannyi műszaki probléma adódott. Mérföldkőnek számított a klub életében, hogy 1991-ben új Opel Corsákkal gazdagodott a járműpark. Ezek minőségi ugrást jelentettek, ugyanis jóval csendesebbek, komfortosabbak voltak a szocialista gyártmányoknál, nem utolsó sorban az 1,5 l-es dízelek feleannyit fogyasztottak, mint a Trabantok vagy a Ladák.

Egy évre rá Nissan Terrano II kocsikat is hadrendbe állítottak, majd Ford Fiestákkal, Skoda Formanokkal és Fiat Doblókkal is találkozhattak az autósok, jelenleg pedig Dacia Dokkerrel, Volkswagen Caddy-vel, valamint elektromos Nissan NV200-assal vonulnak ki segítséget nyújtani a Sárga Angyalok. Ha kíváncsi rá, egykor miképpen jutott el a bajba jutott autósok segélykérése az Autóklubhoz, milyen kalandos úton érkeztek meg Magyarországra a Steyr-Puch-ok, illetve hogyan tájékoztatták az autósokat az aktuális időjárásról a sárga angyalok a nyolcvanas években, olvassa el az Autósélet-blog írását, melyben további kulisszatitkokra is fény derül!