Kahler Frigyes: Meg kell őrizni a szabad Magyarországot szuverénnek és magyarnak

Kahler Frigyes jogtörténész szerint a küzdelem a nemzet függetlenségéért és az emberi jogokat semmibe vevő, kommunista diktatúrát jelentő szuperhatalom ellen folyt, s ezért elsősorban azokban az országokban volt visszhangja, amelyek Magyarországhoz hasonlóan a szovjet birodalom megszállása és a kommunista diktatúra zsarnoksága alatt szenvedtek. 

– A berlini felkelés és a lengyelországi munkásság vérbe fojtott megmozdulása után Budapesten elemi erővel robbant ki a szabadság utáni vágy, először békés tüntetésen, ahol a szabadság euforikus érzése töltött el százezreket, majd néhány órával később már vér folyt – mondta Kahler Frigyes. 

Mit akart elérni a forradalom 1956 őszén Magyarországon? – tette fel a kérdést. Legáltalánosabban azt, hogy a szovjet katonai megszállás és a kommunista diktatúra által a járásából kizökkentett, elviselhetetlenné tett időket vissza akarták terelni a maga természetes medrébe egy élhető, szabad világ megteremtése érdekében. Ez történt Veszprémben és azokban a lélekcserélő időkben. 

A forradalom története Veszprémben egybeforrt Brusznyai Árpád nevével

Kiemelte: a forradalom története Veszprémben egybeforrt Brusznyai Árpád nevével és működésével. Felelevenítette, Brusznyai Árpád 1952 augusztusában jött Veszprémbe, a Lovassy László Gimnáziumba tanárnak. Tanári működésének Balogh Elemér A tanár úr című kötete állít méltó emléket. Brusznyai Árpádot a történelem vihara sodorta a forradalomba. Szándéka szerint néhány napig kívánt részt vállalni a város, majd a megye forradalmi önkormányzatában, addig, amíg az irányítást az új demokratikus közigazgatás veszi át. Nem akart politikus lenni. Október 26-án a lakosság bizalma a Veszprém Megyei Forradalmi Tanács tagjává, majd november elsején annak elnökévé emelte.

– Vallomásából, amelyet az ellene folyt büntetőeljárás rendőrségi szakában tett, képet kapunk mindarról, ami Veszprémben történt a forradalom alatt. Határozottan elutasította a harcokba való fegyveres beavatkozást, intézkedéseket tett a balatonkenesei honvédüdülő fegyveres megtámadásának megakadályozására, és ugyancsak intézkedéseket tett a gyárak és a gazdaságok működéséhez szükséges anyagok biztosítására, sztrájk megszüntetésére és az utcai zavargások elkerülésére. Mindent elkövetett, hogy fegyverek ne kerüljenek illetéktelen kézbe – mondta Kahler Frigyes.

Aztán jött az életéért való küzdelem, amelynek során szembekerült az ordas hatalommal, egy tiszta erkölcsű, de mérhetetlenül naiv emberként állt előttünk. A forradalom leverését követő megtorlás országszerte félelmetes méreteket öltött. A megtorlás egyik áldozata Brusznyai Árpád volt: a győri katonai bíróság életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte, amelyet azonban a politikai hatalmat megtestesítő Pap János nem tudott elviselni, mert Brusznyai Árpád életben maradása csorbította hiúságát. 1958. január 9-én Brusznyai a Himnuszt énekelve lépett a bitó alá. 

Az év embere, a magyar szabadságharcos

– Forradalomról beszélve majd hét évtized távlatából is legtöbbször a Time magazin 1957. január 7-i egész világot bejárt számának címlapja jut az emberek eszébe – mondta Kahler Frigyes. – Az év embere volt a címe, a magyar szabadságharcos. A géppisztolyos, sebesült fiatalember tekintete a harcok kegyetlenségét és elszántságát tükrözi. A magyar forradalom azonban nem szűkíthető le a sokszor életüket áldozó fegyveres harcosokra. A forradalmárok más eszközökkel is felléptek a diktatúra ellen. Brusznyai Árpád azoknak a forradalmi vezetőknek a csoportjába tartozott, akik őszintén akarták a diktatúra megszüntetését. Ezt a célt azonban nem a fegyverek erejével, nem erőszakkal kívánták elérni – folytatta a jogtörténész. 

A történelem végül ítélt. Egy korszak összeomlott, s maga alá temette Kádár vérbe fogant rendszerét a Pap Jánosok gyilkos klientúrájával együtt. Úgy vélte, a hősök áldozata egyben nehéz örökséget jelent az utókor számára. 

– Meg kell őrizni a szabad Magyarországot ma szuverénnek és magyarnak, gyermekeink és unokáink számára egy olyan korban, amikor a globalista erők hazánkat zsákmánynak tekintik, s népét meg akarják fosztani minden jogától, elvágni gyökereitől, Istentől, hazától és családtól. A szellemi honvédelem ezért mindenkinek feladata. Nem kis feladat ez, de a küzdelem megnyerhető és meg is fogjuk nyerni – zárta beszédét Kahler Frigyes. 

A bensőséges hangulatú ünnepségen fellépett Veszprém Város Vegyeskara, vezényelt Erdélyi Ágnes, Sipos Imre színművész verset szavalt. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepséget koszorúzás zárta. Az emlékezés virágait mások mellett elhelyezte Ovádi Péter országgyűlési képviselő, kormánybiztos, Porga Gyula polgármester, Takács Szabolcs főispán, Udvardy György veszprémi érsek, és mások mellett '56-os szervezetek, rendvédelmi szervezetek képviselői, önkormányzati képviselők.