Eszpresszó a Napló mellé

Magam úgy vagyok ezzel, hogy kamaszkoromban kávéztam, mert az olyan menőnek tűnt, olvasás nélkül pedig még csajozni sem lehetett rendesen, legalábbis bizonyos szint felett. Ilyen időket éltünk. Aztán hosszú szünet következett. Mármint a kávé élvezetében. Úgy két évtizede kaptam rá újra, mint visszaeső a drogra. Eszpresszó megy, minden nélkül, naponta három. Rajongóvá váltam. Nem cifrázom túl, cibetmacskát sem tartok, a kézműves szótól meg lassan amúgy is kiráz a hideg. Viszont a holtig tartó tanulás jegyében azért képzem magam, most például a Kávé szótárt lapozgatom, rendkívül szórakoztató. A Napló után, egy kávé mellett.