2 órája
Bakonyi vár története – Középkori kalandokról mesélt a várkapitány (videó)
Férjmérgezés, rejtélyes eltűnés, kiüresedő erődítmény, a törökök ki- és besurranása, földrengés, villámcsapás – a cseszneki erődítmény öreg falai kalandok sorának emlékét őrzik. A bakonyi vár története egy lakótoronnyal kezdődött, és majdnem barokk kastély lett belőle. Amberger Dániel várkapitány mesélt erről.
Egyedi építészeti különlegesség a cseszneki vár őrtornya, ugyanis nem veszi körül várfal, önmagában áll, egy fából ácsolt magashíddal kapcsolódik a belső várhoz, amelyet egy pillér támaszt meg. A falubeliek hamarosan elkészítik méretarányos mását. Eredeti kinézetéről már mesélt nekünk a várkapitány, Amberger Dániel, aki nemrégiben videós sorozatot indított és a bakonyi vár története szavai nyomán szinte életre kelhet fantáziánkban. Ennek apropóján kértük arra, hogy nyilatkozzon a Veol Podcastnak. Felidéztük vele a bakonyi erődítmény múltjának legérdekesebb fordulatait, mindazt, ami régi lakóihoz, uraihoz kapcsolódik. Középkori kalandok sora következik, cikkünkben többet elolvashatnak.
Fotó: Rimányi Zita/Napló
Bakonyi vár története – A Garaiakkal kezdődött?
A cseszneki vár ma látható falmaradványai hatszáz éve épültek, de régészeti kutatások kiderítették, hogy már előtte állt egy lakótorony a bakonyi magaslaton. A Garaiak persze jelentősebb erődítményre vágytak, és Zsigmond király támogatóiként jelentős kegyekben, adományokban részesültek. Korszakuk a bakonyi vár története szerint Csesznek aranykorának számított. Egy megcsalás és egy férjmérgezés gyanúja, egy elítélt és fogságba vetett feleség esete ejtett foltot családjuk jó hírén. A vérmes asszony, Hedvig valószínűleg Cseszneken raboskodott.
Wathay-virtus – A csesznekiek Zrínyije és Balassija
Wathay Lőrinc várnagy a török időkben hősiesen védte a várat, hosszú időn keresztül sikerrel. A cseszneki viadalként elhíresült csatában szinte a lehetetlent vitte véghez, csapatával kiverte a turbánosokat az alsó várból. Később azonban egy este felöntött a garatra és véletlenül felrobbantotta magát, egy rosszul megtöltött ágyút elsütve a várkapunál. Fia, Ferenc kora költőjének számított és persze végvári vitéznek. Három éven át Konstantinápolyban raboskodott, közben magyar nyelvű kódexet írt, s a csodával határos módon hazakerült. Ám később nyoma veszett, eltűnt, mondhatni felszívódott. Talán szándékosan.
Bakonyi vár története – Négy év török kézen
Szinte egy csodával felér, hogy a cseszneki várban csak négy éven át volt a török az úr. Nem is kellett elfoglalniuk, talán nem is tudták volna, hiszen sziklaormon helyezkedik el. Ám amikor a győri vár elesett, a cseszneki vitézek azt gondolták, akkora az ellenség túlereje, hogy nem érdemes kockáztatniuk az életüket. Elmenekültek. Így a török üresen találta a bakonyi várat, amit elfoglalt. Később, Győr visszafoglalása után hasonlóképpen, az éj leple alatt futamodtak meg a törökök, kiosontak a várból, ahova megint bevonulhattak a magyarok.
Bakonyi vár története – Az Esterházyak és a barokk
A cseszneki vár később az Esterházyaké lett, és megkezdődött barokk várkastéllyá alakítása, de sajnos nem fejeződött be. Valószínűleg amúgy is véget vetett volna újabb fénykorának a földrengés és a villámcsapás. Nekünk, a ma emberének még tartogathat titkokat, tanulságokat.
