Petőfi Sándor, Latabár Kálmán és Tolnay Klári is kocsmázott Pápán

A feljegyzések szerint az 1930-as években Pápán közel 80 kocsma és kisvendéglő üzemelt. A vendéglátás jelentősebb egységeit az Esterházy-család tagjai hozták létre, lehetőséget teremtve a társas élet kialakulásának. 

Esterházy Ferenc később átengedte a kocsmaépítés jogát a polgároknak. Ahogy fejlődött a város ipara és növekedett a lakosság száma, úgy nőtt a szórakozási igény, ezért egyre bővült a vendéglátást biztosító vendéglők és kocsmák száma is. Császár Csilla, a Jókai Mór Városi Könyvtár könyvtárosa kalauzolta keresztül a belvároson az érdeklődő társaságot. A séta vezetőjétől megtudtuk, a közel száz évvel ezelőtti kocsmák nem a mostani értelemben vett italkimérők, hanem különféle szórakozást kínáló helyek voltak táncmulatságokkal, táncestekkel, híres előadók fellépéseivel.

– A Csáky László utcában található Böröczky vendéglő volt a kor egyik legelegánsabb helye – mesélte a könyvtáros. – Böröczky Géza 1913-ban vásárolta meg a vendéglőt, 1926-ban tágas udvart alakított ki és istállókat építtetett a piacra érkező vendégek számára. A felújítás után az úri osztály kedvelt szórakozóhelye volt, Latabár Kálmán és Tolnay Klári is megfordult itt, de a tisztek, ejtőernyősök körében is közkedvelt helyszínnek számított, esténként Füredi Döme és zenekara szórakoztatta a vendégeket. Az épületet az államosítás után lakásokká alakították át. Meg kell említenem a Három Rózsa vendéglőt is, amely állítólag Petőfi Sándor kedvenc kocsmája volt, hiszen elég messze helyezkedett el az iskolájától, így kisebb volt az esély arra, hogy összefusson a tanáraival – emelte ki Császár Csilla

A könyvtáros megjegyezte, a 20. század közepén a Fő téri kocsmákra szabályrendeletet alkottak, miszerint ünnepnapokon és a nagytemplomi misék alkalmával a kocsmáknak zárva kellett tartaniuk.

A séta során 14 vendéglátóipari egység egykori helyét keresték fel, a legtöbb egykori kocsmát ugyanis mára elbontották.