Több évszázados falképeket és kőfaragványokat restaurálnak a szakemberek a veszprémi Gizella-kápolnában

„A 13. századi Gizella-kápolna a veszprémi várnegyed apró, ám annál különlegesebb épülete, amely ma két pompás barokk palota, a Nagypréposti Ház és az Érseki Palota között áll. A kétszintes kápolna felső szintje egykor reprezentatív, gótikus teret rejtett, amelyet nagyon szép bordás boltozat és kifestés díszített. Az emeleti térből a 18. századi palota építésének idejére mindössze egyetlen oldalfal maradt meg. Ez sokáig szabadon állt, vastag homlokzati vakolat került rá, majd az alsó szint védelmére megépült védőtető kialakításával végleg a feledés homályába merült. Most ennek a térnek a méltó bemutatásán, értékeinek feltárásán dolgoznak a szakemberek” – mondja Nagy Veronika múzeumigazgató, a veszprémi várnegyed megújulását bemutató Work in Progress (WIP) programsorozat kurátora.

A tervek szerint 2025 nyarára befejeződik a középkori palotakápolna restaurálása: alsó szintje rendszeresen látogatható lesz, de ünnepélyes alkalmakon az újjászülető felső kápolnát is megcsodálhatják a veszprémiek és a városba érkezők. A Veszprémi Főegyházmegye szándéka szerint első királynénk, Szent István király hitvesének ereklyéje is a kápolnába kerül majd át – megvalósítva ezzel a 18. század egyik legnagyobb hatású veszprémi püspökének, a Gizella-kultusz erősödéséhez hozzájáruló Koller Ignácnak a tervét.

Gótikus falfestések kerültek elő a 13. századi kápolnában

A különleges, 13. századi épület püspöki vagy királyi, királynéi magánkápolna lehetett. Kalandos évszázadok állnak mögötte: a Gizella Kápolna a török időket átvészelte, a 18. században pedig különösen értékes falfestései mentették meg a bontástól.

Az emeleti rész egykori pompás kifestésének apró nyomait az elmúlt időszakban, a veszprémi várnegyed megújításának munkálatai során tárták fel a szakemberek. Az egykor gazdagon díszített felső kápolnának csupán egy fala maradt meg, amelynek faragványai, festett részei hosszú időn át az időjárás viszontagságainak kitéve pusztultak. Vastag, szürke vakolatréteg került rájuk, így a restaurátorok óvatosan, finom módszerekkel tárták fel az alsó rétegeket.

„Az egyik legjelentősebb felfedezés a díszes sekrestyeajtó felett az orommezőben egy késő gótikus kifestés részlete, amely Vetési Albert veszprémi püspök címerét ábrázolja, aki Mátyás király diplomatája, a 15. század egyik legbefolyásosabb főura volt, és a veszprémi várhegy mindhárom ismert liturgikus terét gazdag festéssel látta el” – mondta Simon Anna művészettörténész.

Különleges technológiával vizsgálják a kápolnát

Az alsó kápolna északi falán még régebbi alkotások láthatók: az apostolokat ábrázoló, bizánci hatást mutató falfestések egykorúak az épülettel, vagyis több mint 800 évesek. „A nagyon rossz állapotban lévő Gizella-kápolnát többször restaurálták, és az elmúlt évszázadokban helyenként átfesthették is, szabad szemmel nehéz megkülönböztetni a falképek eredeti és restaurált, átdolgozott felületeit – ebben a munkában fototechnikai vizsgálatok segítenek nekünk. Itt óriási jelentősége van a festett rétegek keresztmetszet-vizsgálatának, pigmentvizsgálatoknak, sóvizsgálatnak, laborvizsgálatoknak és a restaurátori szondázó falkutatásnak” – ismertette a munkálatok menetét Dalos Viktória festő-restaurátor szakértő.

Más csúcstechnológiás módszereket is használnak a szakemberek a Gizella-kápolnában és a megújuló veszprémi várnegyed további épületeiben. „A hagyományos geodéziai eszközök mellett különböző távérzékelési módszereket is alkalmazunk, a nehezen hozzáférhető helyszíneken sokszor azonnal ki kellett zárni a hagyományosnak tekinthető eszközöket. A hónapokig tartó felmérés során nagy számú 3D-s modell és úgynevezett ortofotó készült a régészeti feltárások helyszínén” – magyarázta Hegyi Dóra ásatásvezető régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ munkatársa.

Tavaly novemberben elindult a Veszprémi Főegyházmegye múzeumának digitalizációs programja is, amelynek keretében a veszprémi várnegyedben lévő középkori épületek faragott köveit szkennelik be. A világ több múzeumában, többek között a Louvre-ban is alkalmazott módszer célja elsősorban az archiválás, de abban is segít, hogy digitálisan modellezni tudják a középkori épületek egykori tereit.

3D fotózással örökítették meg a Gizella-kápolna emeletén lévő diadalív pillérfőinek sárkányfiguráit is. Az egykor pompás, mára erősen pusztult felületű kőfaragványon alig lehet észrevenni a kőlevelek között megbújó sárkányokat – ezután digitálisan is őrzik majd a 13. századi faragványok jelenlegi állapotát, emellett 3D nyomtatással másolatokat is készítettek, így a 800 éves alkotásokat testközelből is megismerhetik a Work in Progress (WIP) programsorozat látogatói.