Öt érdekesség, amit nem tudott a bakonyi vár hős védőjéről

Augusztusban minden nap meghódíthatjuk a bakonyi erődítményt, mert hétfőn sem lesz szünnap a cseszneki várban. Nyitva lesz 10 és 18 óra között, meg lehet nézni a megmaradt középkori falakat, amelyeket hősiesen, a törökök fölött diadalt ülve védett egykor Wathay Lőrinc. Öt érdekességet gyűjtöttünk össze róla Amberger Dániel várkapitány segítségével.

1. Vérzivataros időben szokatlanul hosszú várnagyi karrier

Wathay Lőrinc kevésbé ismert, mint fia, Wathay Ferenc, akinek mellszobra látható a cseszneki várban. Ferenc csak kétszer egy évig, 1585-ben és 1593-ban tartózkodott a cseszneki várban annak kapitányaként. Lőrinc ugyancsak kétszer volt a vár kapitánya, de összesen tizenhat esztendeig, ami szokatlanul hosszú karriernek számított a középkorban ebben a szakmában. Ráadásul a XVI. század második fele vérzivataros időszak volt a török veszély miatt, állandó támadásoknak voltak kitéve a végvári vitézek. Nem volt életbiztosítás ekkor várnagynak lenni, a magyar harci virtus ráadásul azt diktálta, hogy ne adják meg magukat a harcosok, inkább hősi halált haltak.

2. A fia híresebb lett, pedig ő nem kardot, hanem tollat forgatott

Wathay Ferencről elmondható, hogy végvári vitézként históriás énekeket szerzett, akárcsak kortársa, Balassi Bálint. Művésznek, írónak, költőnek, festőnek számított. Fennmaradt az 1600-as évek elején magyar nyelven lejegyzett kódexe, amelyet családtörténetnek szánt, de sokat eláruló korrajz lett belőle, maga díszítette lapjait festményekkel. Kódexében fennmaradt önarcképei alapján készített róla alkotást a cseszneki vár látogatóközpontjába egy korunkbeli cseszneki festőmővész, Papp Norbert. Azt tavaly avatták fel. Most Wathay Lőrincről is készült festmény, a bakonyi vár egykori uráról, azt a napokban a mostani kapitány leplezi le. Wathay Lőrinc várkapitányra emlékeznek a cseszneki várban augusztus 16-án, pénteken 14 órától festményleleplezéssel és emléktábla megkoszorúzásával. Várják a történelem, a helytörténet iránt érdeklődőket egy kis beszélgetésre is.

3. A cseszneki diadal hőse

A török már félig elfoglalta a cseszneki várat egy 1561-es támadáskor. Az ostrom során a sereg betört az alsó várba, ami hasonló helyzetekben a legtöbbször a véget jelentette a magyaroknak, az erődítmény elfoglalásának megakadályozása lehetetlennek tűnt már ilyenkor. Azonban Wathay Lőrinc vérfürdő közepette, súlyos emberáldozatok árán ugyan, de kiverte a falak közül az ellenséget, megfordította a csata sorsát. Reménytelen helyzetből lett a diadal, ami komoly hadászati teljesítménynek nevezhető.

4. Laposiak lettek a Magas-Bakony hűséges őrei

A Wathay család vági származású, ezért az augusztus 16-i megemlékezésre Vágról is érkezik küldöttség, és Wathay-leszármazottakat szintén várnak. Ugyan a Wathay család férfiágon kihalt, de Ferenc lánytestvérének leszármazottai ma is élnek hazánkban. Vágon is ápolják egyébként a Wathayak emlékét, ahol egykor kastélyt építettek. Vág a Rába bal partján fekvő rábaközi település, a Kisalföldhöz tartozik, a kisalföldieket pedig a bakonyiak laposiaknak nevezik. Wathay Lőrinc mégis hősiesen védte a Bakony őrének nevezett erődítményt, Csesznek várát.

5. Tragikomikus vég egy Darwin-díjas robbantással

Wathay Lőrinc várkapitány a cseszneki várban lelte halálát, amikor egy esti mulatozás során erősen ittas állapotban ragaszkodott hozzá, hogy a pattantyúsa elsüssön egy rosszul megtöltött ágyút. Mindketten áldozatai lettek a hibás döntésnek. Feltételezések szerint ez a mai óratorony közelében történt, mert ott volt korábban a kaputorony. Az óratornyot a későbbi tulajdonosok, az Esterházyak alakíttatták ki.