Az álomalapító - Jó reggelt, Veszprém vármegye!

972 környékén Géza került a fejedelmi székbe, aki felismerte, hogy a kalandozásoknak bealkonyult, és a Magyar Fejedelemség a két hatalmas birodalom – a Német-római Császárság és a Bizánci Császárság – között csak akkor őrizheti meg az önállóságát, ha vallásilag és berendezkedésben is hasonul a szomszédokhoz. A Magyarságkutató Intézet egyik kiadványában, néhány esztendeje írta Magyar Zoltán a Hős vagy lázadó? című tanulmányában, hogy Géza nem késlekedett, és még abban az évben jelezte a Nyugat felé: az országával együtt kész felvenni a kereszténységet. Ezért 973-ban tizenkét magyar főember jelent meg Quedlinburgban I. Ottó német–római császár előtt. Valószínűleg erre az évre tehető a fejedelem megkeresztelkedése is, ugyanakkor egyes történészek szerint ekkor, 973 környékén Koppány is felvette a keresztséget. A kijelölt utód, Vajk a legenda szerint már az újonnan kiépített Esztergomban született, és a keresztségben apja és apai nagybátyja után a Stephanus nevet kapta. Fiát Géza keresztény szellemben neveltette. A fent említett Koppányt a felkelés kirobbantására az a régi sérelem is ösztökélhette, hogy a nagyfejedelmi méltóság egy ősi egyezség értelmében a család első ágát illette. A döntő ütközetre mai tudásunk szerint Veszprém és Várpalota között került sor, nagy valószínűséggel a Veszprémtől tíz kilométerre fekvő Sóly falu közelében. Ott, ahol a korabeli források 1009-ben egy Szent István vértanú tiszteletére szentelt kápolnát említenek. A ma is létező román stílusú templom elődjét. Talán azt is sokan tudják, hogy az összecsapás előtt István Szent Márton oltalmába ajánlotta magát. A további történések is ismertek lehetnek a múlt iránt érdeklődők előtt: István legyőzte az Árpád-házi herceget, Koppányt felnégyelték, követőit megbüntették. Istvánt pedig Rómából kapott koronával 1000-ben megkoronázták. 

Szent László király 1083. augusztus 20-án pápai engedéllyel, a magyar püspökök, apátok és előkelők jelenlétében emeltette oltárra az államalapítót. Szent István tisztelete nemsokára elterjedt az ország határain túl is. 2000. augusztus 20. óta Szent István nem csupán a latin egyház szentje, az ortodox szentté avatását a konstantinápolyi pátriárka hirdette ki. Ezzel ő az első, akit a nagy nyugat-keleti egyházszakadás óta a római katolikus egyház és a görögkeleti egyház is szentként tisztel.