2024.07.18. 20:08
„Csak akkor posztolhatok, ha mások szerint igazam van?”
A Századvég szabadegyetem veszprémi negyedik napján, csütörtökön Tuzson Bence igazságügyi miniszter volt a vendég. A moderált beszélgetés „Csak akkor posztolhatok, ha mások szerint igazam van?” címmel futott, és a szólásszabadságról szólt.
– Egy teljesen új kommunikációs tér a jelenlegi ahhoz képest, ami évszázadokon keresztül megszokott volt. Eljutunk oda, hogy Gutenberget és Zuckerberget együtt fogják emlegetni, mert két nagy kommunikációs forradalom volt a világban – fogalmazott Tuzson Bence. – A könyvnyomtatás elterjedése után egészen mostanáig nem történt semmi. Ezt úgy értem, hogy volt egy aktor, aki kommunikált, írt valamit, és ezt eljuttatta valamilyen formában az emberekhez, de az embereknek nem volt lehetőségük erre reagálni, vagy nagyon-nagyon korlátozott lehetőségük volt rá. Most egy olyan világba csöppenünk bele, ahol mindenki aktorrá válik.
Elmondta, a könyvnyomtatás kora hihetetlen társadalmi változásokat generált. A reformációtól kezdve az egész világ megváltozott, és ebben a változásban éltük az életünket, az állam eszközrendszere ehhez mérődött. Minden jogi eszközrendszer, a korlátozások eszközrendszerét is folyamatosan kialakította az állam, amire eljutottunk egy viszonylag kiforrott jogtechnikai megoldásrendszerhez, aminek voltak fizikai részei is. Ehhez képest most egy teljesen új világba csöppentünk bele.
Mindenki azt mond, amit akar, meg tud jelenni a médiában, azonnal reagálni tud
– Mindenki aktor, mindenki azt mond, amit akar, meg tud jelenni a médiában, azonnal reagálni tud – fogalmazott a miniszter. – Egy egészen másfajta kommunikációs világba kerültünk, aminek hihetetlen nagy társadalmi hatása lesz, amit még nem is érzékelünk. Az elején vagyunk ennek a folyamatnak, de az, hogy valami változik a világban és változik a társadalomban, azt érzékeljük.
Úgy vélte, ennek a kommunikációs rendszernek az irányítói egyfajta hatalmat gyakorolnak. Úgy, ahogy egyébként annak idején a kezükben tartották a könyv nyomtatását és hatalmat gyakoroltak, vagy akik a nagy újságokat nyomtatták, azok is hatalmat gyakoroltak. De ez a hatalom a globalizáció következtében még nagyobb hatalom.
– Ez egy egészen más világot fog jelenteni – fogalmazott Tuzson Bence. – Ma az a helyzet, hogy ezek a szolgáltatók uralják ezt a terepet. Erre persze lehet azt mondani, hogy a letiltásokkal uralják, de a letiltás, kitiltás csak egy eszköz a száz közül.
Szerinte az állam lehetőségei igen korlátozottak, főleg Magyarország, amely hozhat szabályokat ezzel kapcsolatban, de annak az érvényesíthetősége nemzeti szinten elég csekély lesz, hiszen csak az ország területén tud kiterjedni.
– Ha holnap betiltanánk Magyarországon, mondjuk, az Instagramot, annak bizony komoly társadalmi hatása lenne, hiszen ma már a társadalmi szokások részévé vált, és ez valószínűleg így is fog maradni – tette hozzá.
Az elsődleges felelős az, aki közzétesz egy tartalmat
Szóba került más mellett a DSA, a digitális szolgáltatásokról szóló uniós rendelet. A moderátor felvetette: ki tartozik felelősséggel, kit nevez meg ez a rendelet felelősnek, hogyha ezeken a különböző közösségi médiai platformokon – Facebook, Tiktok, Instagram, Youtube – jogellenes tartalmak jelennek meg?
– A felelősségi rendszer összetett, és egyfajta hagyományos felelősségi rendszert követ le ilyen formában a DSA-rendelet is. Az elsődleges felelős az, aki közzétesz egy tartalmat – mondta Tuzson Bence. – Ha, mondjuk, a Facebookon valaki egy jogellenes posztot közzétesz, akkor annak az elsődleges felelőse az, aki ezt közzétette. Másodlagosan persze, hogyha tudomást szerez róla valamilyen formában, maga a szolgáltató.
Az igazságügyi miniszter szerint most abban a stádiumban vagyunk, hogy egy új dolgot próbálunk meg jogilag szabályozni. Részsikereket lehet, hogy fel fog tudni mutatni ez a szabályozás, de nagy sikereket nem. Azonban nemzeti szinten itthon is vannak problémák, elég csak az online csalásokra gondolni. Ezek az új eszközök a hagyományos jogterületeknek a határait is fellazítják.
Ennek a világnak a következménye az is, hogy olyan büntetőügyek álltak elő, amelyekben 80–100 terhelt van, ezért a mesterséges intelligencia alkalmazásának szerinte óriási lehetőségei vannak az igazságszolgáltatás teljes területén. Ez egy érdekes terület lesz még a következő időszakban, mint ahogyan a következő éveknek a jogi szabályozása is, de szerinte a társadalmi viszonyok jelentős részével kapcsolatos kérdéseknél is folyamatosan elő fog kerülni a mesterséges intelligencia kérdése.