Neurológiai betegségek – mit tegyünk és mit ne, hogyan segítsünk? (galéria)

A rendezvényen jelen volt Lang Zsuzsanna megbízott főigazgató és Lovasi Orsolya ápolási igazgató. Utóbbi köszöntőjében örömét fejezte ki a látogatók nagy száma miatt, fontosnak tartotta a témákról új ismereteket átadni, majd bemutatta egészségfejlesztési irodájuk feladatait. A neurológia területéről az első előadó Pajzer György szakorvos volt, aki Hogy a guta meg ne üssön! címmel a stroke-betegségről beszélt, mely agyi keringési zavar, nagyrészt érelzáródás miatt következik be. Oka lehet érszűkület, elzáródás, vérrög. – A megelőzésben legfontosabb a magas vérnyomás csökkentése, a megfelelő vércukorszint, a vérzsír állapota. Kockázati tényező a dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás – mondta el, a magas vérnyomás kapcsán szólt az ellenőrzés módszereiről. Majd a magas vércukor került szóba, itt a megfelelő diéta fontos. A vérzsírról szólva megtudtuk, az úgynevezett LDL, azaz a „rossz” koleszterin lerakódva érelzáródást okozhat. A dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás elhagyása javasolt, diétás tanácsként pedig a mediterrán étrendet javasolta Pajzer György, s felhívta a figyelmet a mozgás fontosságára, majd beszélt arról, ha a stroke tüneteit tapasztaljuk, mindenképpen hívjunk mentőt, mert fontos, hogy minél hamarabb kórházba kerüljön a beteg.

Parkinson kóros vagyok? címmel Imre Piroska osztályvezető főorvos szólt a betegségről. Felhívta a figyelmet az Ébredések című filmre, mely igen jól ábrázolja a kórt. – Nem ismerjük az okát – mutatott rá. – Neurodegeneratív betegség, a dopamin nevű, idegsejtek közti átvivőanyag hiányzik a betegnél. Később károsodik a mozgás, az emóció, a motiváció, a diagnózis felállításában klinikai tesztrendszerek segítenek. – Tüneteket kezelünk, a dopamint pótoljuk. Hasznos a célzott mozgás, rostdús étkezés, hangulatzavar kezelése, s hogy a beteg ne izolálódjon – mondta el Imre Piroska, aki előrehaladó, de jól karbantartható betegség képét vázolta.

A harmadik előadásban Szarvas Brigitta szakorvos Epilepsziásként élni, epilepsziával élni című előadását hallhattuk. A szakorvos beszélt arról, hogyan tekintettek régen a betegségre. – A felfogás a XX. század elején változott, mára egyre hatékonyabb kezelési módokat ismerünk, de stigmatizációval, előítéletekkel meg kell küzdeniük a betegeknek – mondta, majd rámutatott, az epilepszia a második leggyakoribb neurológiai betegség. De más az egyszeri roham, más a tartós, gyógyszeres kezelést igénylő betegség. Hátterében többnyire genetikai hajlam áll, de provokáló tényező is kiválthatja – például tartós alvásmegvonás. Megtudtuk, mi történik az agyban, amikor egy sejtcsoport egyszerre válik ingerlékennyé – ez a nagy roham. Szarvas Brigitta szólt az ellátásról, s hangsúlyozta, az epilepsziával élők háromnegyede ma rohammentessé tehető, a többiek harminc százalékánál műtéti beavatkozás segít.

Az előadások előtt vérnyomásmérést vehettek igénybe a vendégek, utána pedig Mit tegyünk, ha eszméletét veszti valaki? címmel az életmentést mutatták be gyakorlati oldaláról.