2024.04.23. 11:30
Emléktáblát avattak a holokauszt 80. évfordulóján Várpalotán
A Holokauszt 80 rendezvénysorozat keretében avatták fel a Singer Leó rabbi és a Várpalotáról 1944-ben haláltáborba elhurcolt zsidó családok emlékére Pogány Gábor Benő Munkácsy-díjas szobrászművész által készített bronztáblát a Várpalotai Képtár főbejárata előtt.
– Ebben az évben emlékezünk a holokauszt 80. évfordulójára, azokra a borzalmakra, melyeket soha nem feledhetünk. Magyarország német megszállása után Veszprém vármegye területén a gettók kijelölésére 1944. május 23-a és 31-e között került sor. Várpalotán a zsinagóga környékét jelölték ki a zsidók számára elkülönített területnek, amelyet a külvilágtól deszkapalánkkal zártak el. A várpalotai gettóban mintegy 260 zsidót zártak össze. A helyieken kívül ideszállították még Balatonalmádi, Berhida, Ősi és Vilonya zsidóságát is – mondta az egykori zsinagógában, a Várpalotai Képtárban tartott megemlékezésen Campanari-Talabér Márta.
A Tinódi Kamarakórus alkalomhoz illő műsorát követően a város polgármestere elmondta, a várpalotai gettó kiürítését a székesfehérvári II. csendőrkerület egyik szakasza és a palotai csendőrség végezte.
– A gettó lakóinak egy munkaszolgálatos zászlóalj segített összecsomagolni, majd a csendőrök durva bántalmazások közepette a Kossuth utcán át a vasúthoz terelték őket. 1944. június 19-én a várpalotai zsidókat a sárvári gyűjtőtáborba szállították, ahol vallatásokkal, kínzásokkal próbálták a halálra szánt emberektől a megmaradt értékeket elvenni. A várpalotaiakat június végén átvitték a láger középső részén lévő, szögesdrótokkal elkerített helyre, ahol újabb motozások, értékek utáni kutatások folytak, majd 1944. július 4-én marhavagonokba zárva, Kassán keresztül szállították őket Auschwitzba.
– A Várpalotára visszatért zsidók lélekszáma az 1945. október 4-én kelt jelentés szerint 18 fő volt: tíz munkaszolgálatos és négy politikai okokból internált fogoly volt köztük, négy személy pedig a haláltáborokból tért haza szülővárosába. Más források szerint a holokausztnak 21 várpalotai túlélője volt, akik a háború után a hitközséget nem alakították újjá, az felszámolódott. Várpalotán 1949-ben húsz zsidó élt – sorolta a tényeket, adatokat a polgármester.
A tragédia 80. évfordulójának tiszteletére örök mementóként – a botlatókövek mintájára – Várpalota önkormányzata a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvánnyal karöltve egy bronz emléktáblát helyezett el az egykori zsinagóga előtt. Az úgynevezett botlatókövek Gunter Demnig német szobrász alkotásai, amelyeket a koncentrációs táborokban vagy munkaszolgálat során meggyilkolt áldozatok egykori lakhelye előtt helyeznek el a járdába süllyesztve, rajtuk az áldozatok neveivel. Ezek a kövek a lakóhelyek mindennapjaiban teszik láthatóvá és kézzelfoghatóvá a történelmet. Nevükhöz híven rövid időre megállítják, és emlékezésre, elgondolkodásra késztetik az arra járókat, a véletlenül „beléjük botlókat”.
