Zirc 40 – 10+1 érdekesség a kisváros születésnapjairól (archív képgaléria, videó)

Zirc 40 éve város.  A városi rang 1984 januárjában közigazgatási előléptetést jelentett. Avatás 40 esztendeje, azóta megtartott jubileumi születésnapok, kerek évfordulók – ezekről az ünnepségekről lapunk is beszámolt. Kigyűjtöttünk 10 érdekességet cikkeinkből, Zirc múltjáról.

1., Péntek 13-án 

Zirc várossá avatási ünnepségét 1984. január 13-án, pénteken tartották. Sokan szerencsétlennek tartják a 13-a és a péntek egybeesését, ám épp ezzel ellentétes eredetileg a jelentése. S azt mondhatjuk, hogy a Bakony fővárosában és a környékén élők számára szerencsés volt ez az előléptetés. A fontos esemény rangját lapunk azzal igyekezett érzékeltetni, hogy már másnap a címlapon kezdődő és a 2. oldalon folytatódó cikkben számolt be róla.

2., Zirc dalai

A várossá avatási ünnepségről 40 éve tudósító cikkünk szerint dédelgetett álomnak nevezte az egyik beszédet mondó a közigazgatási előléptetést. Beszámoltunk akkor arról is, hogy a helyi, szövetkezeti munkáskórus a Zirc számára írt művel zárta az ünnepséget. A mostani városi önkormányzat képviselő-testülete pedig tárgyal a negyvenedik évforduló évében egy Zirc-dal és videóklip megrendeléséről.

3., Zirchez 21 község, 29 302 lakos tartozott

A nagyközségből várossá előléptetéskor Zirc városalapító oklevelet kapott az alakuló tanácsülésen négy évtizede. Másnap, 1984. január 14-én, szombaton pártértekezletet tartottak az egynapos kisvárosban, amiről a Napló a vasárnapi számában számolt be. Zirc új szerepkört, feladatokat kapott a járások megszűnésével, 21 község és 29 302 lakos tartozott hozzá.

4., "Levetették a gyárszerűséget"

Zirc várossá nyilvánításának első évfordulóján gyárrá "rangosodott" a veszprémi Mezőgép zirci egysége. A látszólag formai változás jelezte, hogy termelési értéke túljutott a félmilliárd forinton. 1985-ben. Akkori cikkünk a környék egyetlen igazi gyárának nevezte az üzemet, ahol a dolgozók fele zirci volt, nőket is foglalkoztattak és 13 gmk-t, azaz gazdasági munkaközösséget. Exporttevékenységet is folytatott a zirci gyár.

5., Javaslatok a címer rajzolataira

Szintén a bakonyi kisváros első születésnapja kapcsán írt arról 1985 januárjában a Napló, hogy címert kap Zirc. A helytörténészek azt javasolták, hogy legyen pajzs alakú, az alapító Árpád-házi király emlékére, legyen rajta pillérköteg a ciszterciek miatt. Szerepelt a javaslatok között az is, hogy jelezze a címer, hogy a környék jó makkolóterület, jelentős a bányászat a környéken, és a téesz miatt búzakalász is kerülhetett volna rá. A város zászlójának azt a zöld árnyalatot javasolták, ami az őshonos jurányi hárs sajátja – írtuk anno.

6., Ünnepségsorozat a testvérvárosokkal

A várossá válás 20. évfordulójára háromnapos ünnepségsorozatot szervezett Zirc, amire 2004 januárjában meghívta testvérvárosai képviselőit is. Tényleg gazdag programot állítottak össze velük együtt már akkor is a városlakók, helyi fellépőkkel, meghívott rangos előadókkal, konferenciákkal, a város történetét képeken felidéző kiállítással.

7., Merre tovább, Zirc?

A bakonyi kisváros 20. születésnapjáról címlapon számoltunk be. Az akkori településvezető arról beszélt cikkünk szerint, hogy a jövő attól függ, hogyan választ fejlődési irányt a város, és a szolgáltató jelleg mellett az élhetőséget, a turistavonzást hangsúlyozta.

8., Sümeg, az azonos korú testvér

Sümeg kisvárosként egykorú Zirccel, a váráról híres település 1984-ben kapta vissza városi rangját. Érdekes párhuzam még, hogy Sümeg Padányi Biró Márton püspöknek köszönhet sokat, Zirc pedig Dubniczay István prépostnak. A két egyházi elöljáró vetélkedése egyébként legendásnak számított korukban.

9., Zirci zöld, a bakonyi zöld város

2014-ben már harminc éve város volt Zirc és 10 éve volt tagja hazánk az Európai Uniónak. Ottó Péter zirci polgármester ebben az évben a Naplónak nyilatkozott arról, hogy az előző esztendőkben a város fejlesztései három területre fókuszáltak: a közfeladatok ellátásának infrastruktúrájára, a környezetvédelemre és a turisztikára.

10., 30 lufit eresztettek a magasba jókívánságokkal

A 30. évforduló esztendejében, 2014-ben nem januárban, hanem május 1-én kezdődött két hónapos jubileumi rendezvénysorozat májusfaállítással, körtánccal, és az apátság előtt 30 lufit eresztettek a magasba, bennük jókívánságokkal. Ottó Péter polgármester arról beszélt, hogy reméli, akik az üzeneteket megtalálják, kedvet kapnak ahhoz, hogy ellátogassanak Zircre. Ebben az évben hirdettek Zircen, szintén a születésnap kapcsán, "város születik" témában rajzpályázatot.
A lufieregetésről videót is készített akkor kollégánk.

+1., A műemlék könyvtár szerepe

A Napló régi példányait a Zircen található műemlék könyvtárban lapozhattuk át, így tudtuk megkeresni a kisváros születésnapjairól korábban írt cikkeinket. Ez a csodás könyvtár az apátság épületében van, manapság hivatalos neve: Országos Széchényi Könyvtár Ciszterci Műemlékkönyvtár. A ciszterciek tulajdonában vannak a kötetek, a szakmai felügyeletet látja el az Országos Széchényi Könyvtár. 

Egy olyan fotót is találtunk az 1984. január 14-i cikkünkben, ami a műemlék könyvtárban készült. Az alatta lévő hasábokon olvasható, hogy a várossá avatási ünnepségre érkező vendégek meglátogatták többek közt a műemlék könyvtárat, az akkoriban megnyílt néprajzi múzeumot, a Bakonyi Természettudományi Múzeumot, az arborétumot és a szakmunkásképző gépgyűjteményét.