A hidegben még nagyobb figyelmet fordítanak szabad ég alatt élő embertársainkra

– Ez érinti mind az utcai szolgálat munkáját, mind pedig  intézményeink mindennapi működését – mondta Szaller Péter. – A legnagyobb változások ilyenkor az utcai szolgálat munkájában vannak, amely a közterületen, a szabad ég alatt vagy nem lakásnak minősülő, komfort nélküli helyeken éjszakázó, hajléktalan emberekkel tartja a kapcsolatot. A munkatársak  ebben az időszakban heti háromszor mennek ki teajáratra.

Az utcákra irányuló teajáratot úgy kell elképzelni, hogy van 7-8 állomáshely a városban, ahol előre megbeszélt időpontokban találkoznak a hajléktalan emberekkel a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársai. 

A teajárat élelmiszert, meleg teát visz a rászorulóknak, de nem is ez a krízisellátás az elsődleges feladata, hanem a kapcsolattartásra helyezik a hangsúlyt. Az utcán élők jelentős hányadával ebben az időszakban heti háromszor találkoznak. Ilyenkor tudnak információt szerezni róluk, illetve ők is információkkal segítik a munkát, ami elengedhetetlen, mert a téli időszakban, főleg most, amikor már egyre hidegebb az idő, az információ életet menthet.

– Az utcai szolgálat, amellett, hogy a teajárat során intenzívebben van kint a közterületeken, a mindennapi munka során is többet van jelen az utcákon – mutatott rá a szakember. 

– Az esti időszakokban felkeresik azokat a frekventált helyeket, ahol hajléktalan emberek élnek. Krízisautó-szolgáltatást is működtetünk, ami 24 órás telefonügyeleti készenlétet jelent. Itt várják a kollégák a jelzéseket szociális krízishelyzetekről, és amennyiben olyan problémát tapasztalnak, hogy beavatkozásra van szükség, akkor kimennek és segítenek.

Megtudtuk azt is, hogy az utcai szolgálatnál négy munkatárs dolgozik, rajtuk kívül tizenegyfajta intézményi ellátásról beszélhetünk, azaz tizenegy külön intézményről, ahol közel hatvan munkatársuk dolgozik.

– Veszprémben közel 280 hajléktalan ember van, akivel tartjuk a kapcsolatot – mondta kérdésünkre Szaller Péter. – Ez a szám jó pár éve stagnál, nem változik jelentősen – tette hozzá. 

– Azt tapasztaljuk, hogy nem minden esetben ugyanazok az emberek vannak az ellátásban, hanem amikor valakit sikeresen kigondozunk, vagy valaki kikerül az ellátásból, akkor a helyére mindig van új belépő. Ebből a több száz emberből jelenleg 50-60 fő tartja a kapcsolatot az utcai szolgálattal. Ez az elmúlt évek egyik nagy eredménye, hiszen korábban ez a szám 100–110 fő körül mozgott, de az utóbbi években elindított alacsony küszöbű szolgáltatásoknak, új típusú férőhelyeknek köszönhetően pont az idei éves beszámolónk során tapasztaltuk, hogy az utcán élők száma jelentősen csökkent. Ezzel szemben az intézményi ellátásban lévő emberek száma viszont jelentősen megnőtt.

Szaller Péter hangsúlyozta azt is, hogy az ember fiziológiája úgy működik, hogy nem kell ahhoz mínusz 10 Celsius-fok, hogy bajba kerüljön valaki, akár nulla fokban is bekövetkezhet a kihűlés.

– A mi munkánkban elengedhetetlen, de általánosan is elmondható: fontos, hogy odafigyeljünk egymásra, és hogyha azt tapasztaljunk, hogy valaki segítségre szorul, akkor lépjünk oda hozzá, szólítsuk meg, és ha olyan egészségügyi állapotot észlelünk, ami aggodalomra ad okot, akkor azonnal hívjuk a mentőszolgálat munkatársait, kérjünk segítséget – mondta. – Nagyon fontos elválasztani, hogy egészségügyi vagy szociális krízishelyzetről van szó, mert ha egészségügyi problémáról beszélünk, akkor minden pillanat számít, és akkor nem minket kell hívni, hanem azonnal a mentőszolgálatot – zárta szavait Szaller Péter.