Forogva segítő szépségek a malmok

A Séd veszprémi szakaszán egykor 15 vízimalom működött. Egy maradt meg épségben, a Fenyves-malom, amelyben kiállítás, látványőrlés tekinthető meg. A veszprémi Fricska étterem épülete is egykor malom volt. A Bakony és a Kisalföld találkozásánál, három éren, Pápateszéren egykor 25 vízimalmot hajtottak a felduzzasztott patakok, mára fesztivált építettek kultúrájuk megőrzésére. 

Tésen, a csodás bakonyi fennsíkon ott állnak ma is a híres hatlaposak, a kör alaprajzú épületek, a szélmalmok.
Megtudhatjuk Balázs Györgytől, hogy hány laposak, vitorlásak a legkülönlegesebb szélmalmok, azt is, hogy a szélmalmok hazánkban későn terjedtek el, nem is volt belőlük sok, s a vízimalmokkal együtt leváltották őket a gőzmalmok. Ám előtte még jól jöttek az úszómalmok, azok is, amelyek kerekét ló vagy szamár, esetleg emberi erő forgatta. Ezeket nevezzük szárazmalmoknak, taposó- és tiprómalmoknak. 

A hajómalmok nyomait a Szigetközben és Ráckevénél búvárrégészek igyekeznek felderíteni.
Nemcsak gabonák, liszt őrlésére alkalmasak a malmok, tulajdonképpen energiaforrások, energiát felvevő, átadó és átalakító szerkezetek. Megmunkáltak velük kendert, olajos magvak olaját nyerték ki velük, víz felhúzására használták erejüket kutaknál, mosókád vizét forgatták, almát zúztak, ércet törtek velük, és voltak fűrészmalmok is.

Sörfőzdében több szerepet is kaptak. S Balázs György hangsúlyozta: nincsenek hazánkban jelenleg működő hagyományos malmok, de vannak működőképesek. Elárulta, miért lett molinológus, hogyan szeretett bele fiatalon egy ilyen technikailag érdekes szerkezet szépségébe.