Az üdvözült lelkek emlékére tartjuk a mindenszentek napját

November 1-jén tartja a katolikus keresztény világ a mindenszentek napját, amely az üdvözült lelkek emléknapja – a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a protestánsok az elhunytakról emlékeznek meg ilyenkor. A halottak napja fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való megemlékezéssé. A műsorban a mindenszentekről, az azt követő halottak napjáról beszél Törő Balázs, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum néprajzos-muzeológusa.

Törő Balázs elmondta, általános szokás, hogy mindenszentek napján a temetőkben rendbe teszik, és virággal díszítik a sírokat, amelyeken gyertyát gyújtanak a halottak üdvéért. A gyertya az örök világosságot jelképezi, a katolikus egyház szertartása szerint a temetők nagy keresztjénél ma is elimádkozzák mindenszentek litániáját és megáldják az új síremlékeket. Magyar népszokás szerint ezen a napon harangoztattak a család halottaiért, ételt ajándékoztak a szegényeknek. Sok helyen úgy tartották, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek a sírból, ezért a családi lakomán nekik is terítettek. Törő Balázs szólt róla, nem tévesztendő össze a mindenszentek a november 2-i halottak napjával, amikor sokan gyertyát, mécsest gyújtanak elhunyt szeretteik emlékére, és felkeresik a temetőkben hozzátartozóik sírját. A protestánsok régebben nem gyújtottak gyertyát, csak a reformáció emléknapján, október 31-én mentek ki a temetőbe. Mára az ünnepkör a protestáns magyar közösségeknél három-, négynaposra bővült, és november elsején, másodikán is kimennek a sírkertbe, és most már sokan gyertyát is gyújtanak. 

A mikrofonnál Komaniczki Zoltán.