Térképek: csak itt lehet bejelentés nélkül kutat fúratni januártól

A kormány döntése értelmében ugyanis nem szükséges a meglévő háztartási, kerti kutak, illetve a mezőgazdasági területek öntözését szolgáló kutak tulajdonosainak lefolytatni a korábban kötelező engedélyeztetési eljárást és bejelentési kötelezettségük sincs. A feltétel annyi, hogy a kút mélysége nem haladhatja meg az ötven métert, nem éri el az első vízzáró réteget és vízkészlet-védelmi szempontból a nem védendő területen található. Hogy ilyen területen fekszik-e ingatlanunk, amelynek udvarán, kertjében utat szeretnénk fúratni, a Vízügy online térképén egyszerűen ellenőrizhető. 

Tehát a fenti szabályoknak megfelelő, 2024. január 1-je előtt engedély nélkül létesített háztartási, kerti és mezőgazdasági használatú kutak amnesztiát kapnak, azaz teljeskörűen mentesülnek az engedélyeztetési kötelezettségek alól, automatikusan szabályosnak minősülnek. Az új törvény a fúrt kút esetében háztartási vízigényt is meghatároz, ami januártól évi 500 köbmétert meg nem haladó mértékű vízhasználatot jelent. Az amnesztiát kapott, be nem jelentett mezőgazdasági célú kutakat december 31-ig csupán regisztrálni kell a Nemzeti Földügyi Központnál, ami ingyenes és szankciómentes. Nagy segítség az érdeklődők számára az interneten elérhetővé térkép, ami megmutatja, hogy mely víznyerő helyekre nem vonatkozik a kútamnesztia. A rózsaszínnel jelöltekre.

Összegezve a már meglévő fúrt kutakra vonatkozó szabályokat: a rózsaszín részeken fekvő területeken akkor is be kell előzetesen jelenteni a kút üzemeltetését,  megszüntetését (és egyébként a létesítését is), ha megfelelünk a használati és a mélységi kritériumoknak. A baon.hu részletezte: azon kutak esetében pedig, melyek nagyobb mélységűek, mint az adott ponton jelölt színhez tartozó, az első vízzáró réteg felszíntől számított megjelenésére vonatkozó mélységtartomány, ott a kútamnesztia ellenére is szükség van utólagos hatósági engedélyeztetésére. 

Ahogy azt a Kemma.hu is írta, aki a jövő évtől kezdve új kutat tervez fúrni, a már említett feltételek szerint a fehérrel jelzett területeken engedély és bejelentés nélkül megteheti, a rózsaszín területeken pedig hatósági jóváhagyást kell rá kérni, illetve azoknál a kutaknál, melyek nagyobb mélységűek, mint az adott ponton jelölt színhez tartozó, az első vízzáró réteg felszíntől számított megjelenésére vonatkozó mélységtartomány. Ott a kútamnesztia ellenére is szükség van utólagos hatósági engedélyeztetésére.

Ami Veszprém vármegyét illeti, a vízvédelmi térképen látható, hogy a megyeszékhelyen nem, Pápán viszont lehet engedély nélkül kutat fúratni. A Balaton-felvidék nagyobb része vízvédelmi szempontból kockázatos területnek minősül, ahogy a Bakony egy része is. A Balaton-part közelében viszont van egy-egy szabad sáv Alsóörs és Balatonkenese, illetve Balatonszepezd és Szigliget között és Ajka is a fehér zónába tartozik.

Devecser környékén jelenik meg legmélyebben az első vízzáró réteg (20-30 méter között), valamint néhány kisebb területen Csopak, Füred, Almádi, Alsőörs, Diós településeknél, illetve Nemesgulács, Hegymagas közelében. De még ezek is az ötven méteres, fentebb említett határom belül vannak.

Megkerestünk egy kútfúró vállalkozást is, tőlük azt az információt kaptuk, hogy jövőre várhatóan többen élnek majd a lehetőséggel, ám azt tudni kell, hogy egy víznyerő hely létesítésének költsége mindig az adott helyszín és a megrendelői igények függvénye. A kútfúrás - ami egyben vízkutatás is - méterenkénti ára 20 ezer forinttól 100 ezer forintig terjedhet általában, de bizonyos esetekben még ennél többe is kerülhet. Január elseje után mindenesetre kiderül, hogy mennyire élénkül meg az érdeklődés az amnesztia törvény hatására.