Hófehér mesterremekek Zircen (galéria)

Goreczki Andrásné hímző munkáiból a Bakony és a Balaton-felvidék textiljei címmel nyílt kiállítás a Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház Dubniczay-termében. Az alkotó olykor múzeumi darabok mintáit követve hímzi azokat újra, hogy így közös örökségünk anyaguk miatt sérülékeny darabjai még sokáig megcsodálhatóak legyenek, de sokszor beleölti műveibe saját ötleteit. 

Elmondása szerint a bakonyi népi, hímzett textilek jellemzően fehérek, a függönyök, a terítők, az ingek is, s ha használtak is ritkán más díszítőszínt eleink, akkor az egy sajátos piros, igazából málnaszín volt. A hosszan végzett feladat eredményeként megszülető darabok vékony anyagra készültek, azokra részletgazdag, finom formájú minták kerültek, sokszor virágok hullámzó ritmusa szerint. Apró töltések szükségeltettek hozzá, a kontrasztokat a színek helyett az áttört részek adták és a helyenként alkalmazott tömöttebb fonalhasználat. A pókozás azt jelenti, hogy a virágok kivágott közepét cérnaszálakkal behálózták, szinte minden virágnál másképp, az azsúrozás során pedig főként a terítők szélénél kézzel kiszedték a textil hosszanti szálait, számolgatva azokat, hogy néhány keresztben lévő jobban látszódjon. 

Goreczki Andrásné Ildikó egy bakonyi menyasszonyi ruhát ugyancsak varrt, kihímzett, viselte is egyik rokona az esküvőjén. Ezeket a tevékenységeket még a gimnáziumi kézimunkaórákon szerette meg, s amikor 1996-ban Veszprémbe költözött, akkor kezdett népi hímzéssel komolyabban foglalkozni. – Nem tudok csak úgy egy helyben ülni, ilyenkor szívesen hímzek, aztán, amikor elkészülök egy-egy darabbal, akkor annak szépsége okoz örömet – állítja az asszony.

Vida Beáta múzeumigazgató a megnyitón elmondta, hogy először rendeztek hímzéskiállítást intézményükben, de szeretnének az elkövetkezőkben többször, mert az a tapasztalat, hogy a fiatalok visszatérnek nagyanyáink e technikáihoz, kíváncsiak a kézzel varrás, a textildíszítés fogásaira, szimbolikájára. 

Mihalcsik Márta, a Nemzeti Művelődési Intézet Veszprém Vármegyei Igazgatóságának módszertani referense arról beszélt, hogy a kiállító hímző munkái azt a szeretetet tükrözik, amellyel készültek, ugyanakkor precízségről tanúskodnak. A szakmai zsűrizések során rendre a legjobb értékeléseket kapják darabjai, amelyek ezért nevezhetők akár mesterremekeknek – hangsúlyozta Egervári Márta, a Laczkó Dezső Múzeum textilrestaurátora, és megemlítette: a hímzés során a mintákban a lyukakat gyakran csipkeöltéssel kell kitölteni, ami nem kis dolog, a szegélyeknél pedig a horgolt részek szintén gyakorlottságot, figyelmet kívánnak. 

A negyedszázad alatt született munkákból nyílt tárlatot Zircen március 3-ig lehet megtekinteni.