Túlszaporodtak a nagyvadak a Dunántúlon

– Összesen százötvenhat hivatásos vadász van a megyében. A vadászat közös szenvedélyünk nekünk, szakmabelieknek, ám a vadgazdálkodáson túl nemzetgazdasági szerepe is van. A vadászati turizmus segíti az idegenforgalmat, a vendéglátást, hozzájárul a megye fejlődéséhez. Elősegíti a vidéki lakosság megtartását, foglalkoztatását, munkahelyeket teremt, ezáltal családok megélhetését biztosítja. A vadgasztronómia kapcsán megemlíthető, hogy a vadhús az egészséges táplálkozás része, jelentős többletértéket képvisel, az élelmiszeripar egyik speciális alapanyaga. Szükség van mindennek a tudatosítására, arra, hogy az előítélettel rendelkezők is tudjanak a vadásztatás szükségszerűségének erősödéséről. Az elfogadottság növelése terén eddig is sokat tettek a vadásztársaságok és a vadászkamara – mondta el Takács Szabolcs főispán, a Veszprém Megyei Kormányhivatalt mint szakhatóságot képviselve és egyben az Országos Vadgazdálkodási Tanács elnökeként, amikor a 2022-es vadászati évről számokban, továbbá az aktualitásokról adott tájékoztatást.

– Túlszaporodtak a nagyvadak, főleg a Dunántúlon, ebben az erdőterületek növekedése is közrejátszott. Fontos a mennyiségi és a minőségi szabályozás is, ugyanis az ivararánnyal és a korosztályi szerkezettel is gond van – szögezte le Kovács Ferenc, az Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztályának vezetője Vadgazdálkodás napjainkban című előadásában. A vadgazdálkodás célja, hogy a mezőgazdasággal, az erdőgazdálkodással, a természetvédelemmel és a társadalommal, azaz a környezetében élő emberekkel összhangot alakítson ki. Nemzetgazdasági jelentősége abban áll, hogy az említett ágazatok működését garantálja, nem lehetetleníti el azokat. Szükség van a párbeszédre. Ezért is tartotta fontosnak az Országos Magyar Vadászkamara Veszprém Megyei Területi Szervezete, hogy az alsóperei fórumot megszervezze. Pap Gyula elnök köszönte meg a megjelentek részvételét.