A madármentésről tartottak előadást gyereknek és felnőttnek Hegymagason

Két előadást tartott, előbb a táborozó gyerekeknek, majd az érdeklődő felnőtteknek is az állat-, és különösen a madármentés fontosságáról. Dr. Déri János állatorvos, mikrobiológus, a hortobágyi Madárkórház és Madárpark igazgatója. Több mint két évtizede hozta létre az ország első madárkórházát Hortobágyon, ahol évente ma már több mint 2500 vadon élő madár gyógyul. Alapítványukkal, több száz önkéntes bevonásával országos madármentő hálózatot és regionális telephelyeket működtetnek. Országjáró körútjain azokra a madarakat fenyegető veszélyekre és megelőzésükre hívja fel a figyelmet, amelyek az embert is veszélyeztetik. A viselkedés-kutatásban és életmódtanban szerzett tapasztalatai során arra a megállapításra jutott, hogy a természettől való elszakadás a kórházi környezetben a vadmadaraknál az emberek városiasodásához hasonló szociális változásokat okoz.
Mint mondta, madarakat gyógyítunk, hogy visszaadjuk a természetnek azt, ami a természeté, mert mi vettük el az elektromos vezetékekkel, az autópályákkal, a mezőgazdasági eljárásokkal, a lelövésekkel, az üveg épületekkel. Hozzátette, sok nagyobb testű vadmadár szenved áramütést, ami vagy azonnali halált okoz, vagy előbb a láb és a szárny elvesztését és végül hosszú szenvedés után ugyancsak az állat halálát idézi elő. Ezért kell mindent megtenni az állatokért, mert nagyon sok megmenthető, egy időben történő beavatkozással. Azt is kifejtette, és jó tudni, hogy a törvény szerint egy sérült gerinces állat, legyen az négylábú, vagy szárnyas, ugyanúgy kell eljárnunk, mint egy ember esetében. Azaz, mindent el kell követni a megmentés érdekében. Az előadásban elhangzott, hogy a beteg madarat onnan lehet megismerni, hogy hagyja magát megfogni. A vadmadár fél az embertől, és számára biztonságos távolságot tartva elrepül. Ha nem repül el, akkor vagy sérült a szárnya, vagy olyan súlyos beteg, hogy órái, esetleg percei vannak hátra. Éppen ezért a beteg madarat meg kell fogni, akkor és ott, ahol észrevettük. Ki kell használni a lehetőséget, hogy megmentsük, mert lehet, hogy összeszedi magát, és utolsó erejével mégis elszáll, és már nem találjuk meg. Akkor pedig biztos, hogy elpusztul. Dr. Déri János arról is szólt, hogy sérült, beteg madarak fellelhetősége az utak mentén, villanyvezetékek alatt, villanyoszlopok tövében, baromfitelepek, fácántelepek környékén és vizekben a leggyakoribb. Főként a nagyobb testűek, elsősorban ragadozók és nagy gázló madarak kerülnek meg, mert egyrészt jobban észrevehetőek, másrészt nagyobb energiatartalékaik révén tovább bírják ki élve, mint az apróbb énekesek. Azonban azt soha nem szabad elfeledni, hogy a beteg madarak megfogása balesetveszélyes lehet, hiszen a ragadozók karmaikkal, a gólyák, gémek csőrükkel védekezhetnek. Ezért célszerű előbb a madár fejét letakarni, és bőrkesztyűvel a csüdjét és nyakát óvatosan átfogva, szárnyát testéhez simítva, hónunk alá véve rögzíteni. Fertőző betegségek, és különösen a madárinfluenza esetleges előfordulása miatt gumi vagy fóliakesztyű és szájmaszk használata ajánlott. Ezzel együtt lényeges információ, hogy a talált, felfedezett sérült madárról a Madárkórház Alapítvány országosan hívható diszpécserszolgálaton lehet telefonon bejelentést tenni.