A kis és közepes méretű települések önerőből nem tudnak megfelelően fejlődni

A Miszlivetz Ferenc intézetvezető által kidolgozott „kreatív város, fenntartható vidék” (Kraft) koncepció kezdetét egy 2013-ban megjelent tanulmány adta: ez volt az első publikált lenyomata az elméleti keretnek, amelyet azóta számos kötet és publikáció követett. – A Kraft koncepció részint kutatási program, amely nemzetközivé szélesedett mára, másrészt már indulásakor egy olyan gyakorlatorientált kezdeményezés volt, amely tudományos kutatási eredményeken alapult. Különböző, főként nagyvárosokra kidolgozott fejlesztési indexekre alapozva bontakozott ki az igény, hogy a Kraftból olyan indikátorszám-rendszer legyen, amely a hagyományos fejlesztési indexek szempontjain túl más, a kis- és középvárosokra alkalmazható tényezőket is tartalmaz, például a boldogságra vagy a jólétre vonatkozó paramétereket – magyarázta Agárdi Izabella, az FTI-iASK kutatója. 
A ma létező Kraft-index alapján 2017-től végeznek méréseket településeken, és az elsők között szerepelt ebben Veszprém. A hasonló kutatás segítséget ad a fejlesztéspolitikának is, hogy a döntéshozók lássák, hol szükséges beavatkozni. A veszprémi kutatás főbb következtetése közé tartozott a szakember szerint, hogy a piacgazdaságba való bekapcsolódás anyagi jólétet hoz, de a közösségi részvételhez nem járul hozzá a lakosoknál. 
A mérés másik főbb megállapítása volt, hogy elöregedik a helyi társadalom: bár működik felsőoktatási intézmény Veszprémben, de a fiatalok közül sokan elvándorolnak, legtöbben a fővárosban folytatják tanulmányaikat a középiskola után. A kutató kiemelte, az ország hasonló lakosú vagy kisebb városaival összevetve Veszprém helyzete azonban még így is jónak mondható. 
A kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete Kraft programja hatott a veszprémi Európa Kulturális Fővárosa pályázati elképzeléseire is. A veszprémi pályázatban ugyanis erőteljesen megjelent a térségi gondolkodás. Ennek kapcsán Agárdi Izabella elmondta, a kis és közepes méretű települések csak önerőből nem tudnak olyan fejlődést elérni, mint ha együttműködnek a vonzáskörzetükben lévő településekkel. – Attól, hogy közigazgatási határokat húzunk a települések közé, az emberek régióban élik a mindennapjaikat, amelyek kulturális, társadalmi és gazdasági szempontból szorosan összefüggő rendszert alkotnak. 
– Praktikus ötlet volt a térségi gondolkodás, ugyanis ez előnyt adott a városnak Győrrel és Debrecennel szemben, ráadásul a Balatonnal és a Bakonnyal egy turisztikailag vonzó régiót vont be Veszprém. Az előnyök mellett ugyanakkor számos pluszfeladatot is hozott a térségi gondolkodás a programnál, hiszen ma már 110-nél több településsel való együttműködést jelent – magyarázta a szakember. 
Az EKF keretein belül a közelmúltban kezdődött el A Bakony ékkövei elnevezésű program, amelybe négy bakonyi települést – Bakonynánát, Borzavárt, Jásdot és Nagyesztergárt – vonták be. A programot a kőszegi FTI-iASK irányítja szakmailag, a kezdeményezésben kutatók és művészek vesznek részt. Agárdi Izabella kiemelte, a program beleillik a Kraft fejlesztési koncepciójába is, amelynek egyik célja a dunántúli egyenlőtlenségek kiegyenlítése. Úgy vélte, a négy település méltatlanul kevés figyelmet kap, holott gazdag kulturális örökséget hordoznak, amely a hazai és külföldi turisták figyelmére is számot tarthat. Hozzátette, a programban a kulturális és épített örökségre, valamint a helyi természeti kincsekre építenek, a kezdeményezés egyszerre szolgál turisztikai és településfejlesztési célokat. – Az érintett települések gazdag múlttal rendelkeznek, például Nagyesztergár már az 1200-as évek óta létezik, a történelem pedig időről időre nagy hullámokat vetett gazdasági és társadalmi szempontból is mind a négy településen. A kutatásban szembenézünk a történelmi traumákkal is, de igyekszünk azokra az értékekre is hangsúlyt helyezni, amelyek vitathatatlanul jelen vannak, és amelyek turisztikailag is segíthetnek a településeken. Hasznos lehet a négy falu számára az együttműködésükön alapuló turisztikai program elindítása is, akár a népszerű közösségi oldalak bevonásával, angol és német nyelven – részletezte a kutató.
Voltaképp a kezdeményezés hasonló koncepción alapul kicsiben, mint a Kraft program, azzal a különbséggel, hogy nincs egy központi település, hanem négy egymás mellé rendelt falu kapott helyet a projektben. A program a kőszegi intézetnek is hasznos, mert a falukutatásokkal – amelyek ma ritkának számítanak hazánkban – fontos gyakorlati tapasztalatokat szereznek a településekről, amelyek nélkül nem lehet fejlesztési koncepcióban gondolkodni.