A konszenzus hiánya vezetett a kisberzsenyi testület feloszlásához

Azt követően fordult a Naplóhoz, miután olvasta lapunkban a kisberzsenyi polgármester, Molnár Csanád János nyilatkozatát. - Az első év jól működött, próbáltunk összecsiszolódni, aztán az egész ellaposodott - mondta Papp Ottó, aki szerint elmaradtak a tájékoztatások, és már munkaértekezletek sem voltak. - Volt olyan pályázat - például a kultúrházzal kapcsolatban -, ami, ha rajta múlik, nem készül el - tette hozzá. Megjegyezte azt is, hogy a polgármester nem helybéli, hetente egyszer megy át Kisberzsenybe. 

– Úgy gondolom, hogy egy településvezetőnek ez kevés ahhoz, hogy a faluért tudjon dolgozni – vélte az alpolgármester. – A feladatok viszont nem lettek megosztva, hiába kértük több alkalommal is. 

Felvetettük: nagyjából a felénél tart a polgármesteri ciklus, járvánnyal terhelt az élet, nem kellett volna lehetőséget adni a polgármesternek a további munkára? 

– Többször beszéltünk, és csak sokszori unszolásra, nyomásra készültek el azok a munkák, melyeknek kész kellett volna lenniük – zárta le ezt a kérdést Papp Ottó, aki megjegyezte: őt az nyugtatná meg, ha minél hamarabb felállna a testület, és tudnának dolgozni a községért. 

– A testületnek egyöntetűen az volt a véleménye, hogy fel kell oszlatnunk magunkat – mondta. Papp Ottó beszélt arról is, hogy ő – csakúgy, mint elődje – a megállapított alpolgármesteri tiszteletdíj fe- léért végzi a munkáját, majd ebből az összegből is bruttó 10 ezer forintról mondott le novemberben, valamint az utolsó testületi ülésen valamennyi képviselő megszüntette tiszteletdíjának további folyósítását, kivéve a polgármestert. 

Kérdésünkre azt is megtudtuk: Papp Ottó Kisberzsenyben él születésétől fogva, és fontos számára a település jövője.