Sebestyén József rektor: Szeretnénk létrehozni egy lelki oázist

A Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola alapvető célja és vállalása, hogy az intézmény a térségben meghatározó szellemi központtá váljon, olyan tudásmegosztó és értékmentő erőtérré fejlődjön, amelyet a keresztény kultúrára épülő erkölcsi rend, a minőségtudat, a társadalmi felelősségtudat és az ezeket megvalósító kezdeményezőkészség, aktivitás jellemez. Küldetésének tartja az egyház missziós tevékenységébe történő bekapcsolódást, a helyi társadalom életében való aktív jelenlétet. A főiskolán hiszik és vallják, hogy a keresztény kultúra, a keresztény nevelésfilozófiai elvek nemcsak közösségi érték vagy nemzetgazdasági tőke, hanem a jellem formálódásához és az egyén boldogulásához is nélkülözhetetlen, értéktartó befektetés. A nemrég kinevezett rektorral erről beszélgettünk.

- Miként fogadta tavaly a rektori feladatra szóló megbízást?

- Úgy értelmeztem a felkérést, mint egy szolgálatra való meghívást. Azt éreztem, ha erőn felüli is a kihívás, biztosan kapok hozzá erőt, hogy végigcsináljam. A hitéleti képzések jellege miatt eddig papi rektor vezette az intézményt. Arra számítottam, hogy Varga István rektor atyának lesz egy helyettese, aki a főiskola operatív, oktatásszervezési, tudományos ügyeit intézi. Nem így történt. Udvardy György érsek atya egy laikus oktatót kért fel az intézmény irányítására. Azért mondtam igent, mert éreztem, ez esély arra, hogy a főiskola elkezdje bővíteni a képzési portfólióját, ugyanis nyitnunk kellene a társadalom, a helyi gazdaság irányába. Érsek atya megbízott rektori funkcióban két évre kért fel a főiskola vezetésére. Olyan célokat fogalmaztam meg, mint a kutatómunka és a kutatásfejlesztő tevékenység magas szintű megszervezése, a minőségfejlesztés és az intézményfejlesztés stratégiai elemeinek integrálása, a térség oktatási, gazdasági, szociális és civil szereplőivel való folyamatos kapcsolattartás. A fejlesztési iránynak két pillére van: az egyik az oktatás és a képzési területek portfóliójának kiszélesítése (bölcsészet- és gazdaságtudományi szakokkal), a másik a főiskola szolgáltató profiljának megteremtése, egy pasztorális, tanácsadói, hivatásgondozó típusú szolgáltatói tevékenység.

- Az említett fejlesztéseket korábban, tanárként is fontosnak tartotta, képzések, kurzusok indításánál vett részt. Ugyanakkor a hallgatói létszám csökkenését is tapasztalta.

- Nem volt könnyű igent mondani érsek atya felkérésére, a hallgatói létszámot tekintve rossz helyzetben volt a főiskola. Alig száz hallgatóval vettem át, a fele szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató, alapképzéses hallgató nagyon kevés volt. Tudtuk, hogy a három fő szak – teológia, hittanár, szociális munka – közül egy megszűnik, érsek atya átmenetileg felfüggesztette a szemináriumot.

- Ezek szerint nem végleg, csak átmenetileg szűnt meg a papképzés.

- Igen. Érsek atya nem bezárta, hanem felfüggesztette a szeminárium működését. Oka majdnem megegyezik a hittanár szakos képzés helyzetével: az érdeklődés hiánya, alacsony hallgatói létszám, illetve a hivatásbeli elmélyültség minősége. Amikor a rektorságot elvállaltam, egy dolgot megfogadtam. Az, hogy a személyemben laikus rektora lesz a főiskolának, nem jelenti azt, hogy az intézmény elindul az elvilágiasodás vagy profanizálódás útján, hanem azt, hogy más módszerrel szeretnénk megőrizni az intézmény hitéleti karakterét. Más utakat szeretnék kijelölni, de ugyanazzal a keresztény katolikus karakterrel. Úgy szeretném felrajzolni Krisztus arcát a homlokzatunkra, hogy azt ne csak az Istenben hívők vegyék észre, hanem azok is, akik keresik Istent. Ez a személyes hitvallásom.

- A hittudományi főiskola léte nem kérdőjeleződött meg? Az egyháznak, a Veszprémi Főegyházmegyének szüksége van rá?

- Így van. Érsek atya kezdeményezésére az alapító okiratban szétválasztottuk a főiskola és a szeminárium működését. Ha újraindul a papképzés, a szeminárium egy külön vezetővel, egyházi személlyel folytatja munkáját. A főegyházmegyének szüksége van a főiskolára; a felsőoktatáson keresztül képzések révén szeretne részt vállalni az állami feladatellátásban, de szeretné erősíteni a saját misszióját is.

- Az elmúlt egy évben megbízott rektorként vezette az intézményt. Mi történt ez idő alatt? Mit tudott megvalósítani?

- Megismerkedtem a főiskola költségvetési lehetőségeivel. Tudtam, hogy önerőből nem tudunk nagyot lépni, csak apró lépéseket tehetünk. A főiskola önálló gazdálkodó szervezet, a főegyházmegye a fenntartója. Elkezdtem az oktatásba olyan új szakembereket bevonni, akik az új szakok indításán dolgoznak. Nemcsak világi, de egyházi oktatókat is. Létrehoztuk a pedagógia és a teológia tanszékeket. Odafigyelünk a környezetünkre is, új hallgatói terek kialakításán dolgoztunk, hogy ezáltal is vonzóvá tegyük az intézményt. Elkezdtük egy hallgatói belső kert felújítását, hogy kis létszámú foglalkozásokat lehessen tartani a szabadban. Energiahatékonysági beruházásokat kezdtünk, az aulában a világítást korszerű, energiatakarékos technológiára cseréltük, szeretnénk majd „zöld” főiskolaként megjelenni. Amikor átvettem az intézmény vezetését, úgy éreztem, szükség van a főiskola működésének dinamizálására, hogy elérjünk olyanokat is, akik nem hitéleti pályára készülnek, hanem akik azt keresik, hol kapnak a személyiségük fejlődéséhez szükséges értéktöbbletet. Az elmúlt egy évben három új, szakirányú továbbképzési szakot indítottunk, kettő a pedagógusok, egy a szociális szakemberek pályájának segítését, mentálhigiénés támogatását szolgálja. Hat szak az Oktatási Hivatal engedélyezésére vár. Ha minden jól megy, ősszel kilenc új szakkal bővül a képzési portfólió.

- Milyen szakokra lehet ősztől a főiskolára jelentkezni?

- Szakirányú továbbképzéseink az alkalmazott szociális gerontológia, az iskolai szociális munka, a helyi szociális politika. Pedagógus továbbképzések a közoktatási vezető és pedagógus szakvizsga, a pedagógus szakvizsga (tehetséggondozás, tehetségfejlesztés tanulmányterületen), a tanulásmódszertan, tanulásszervezés és pedagógus-szakvizsga, a hittanár-mentor és pedagógus-szakvizsga. Sikeres hatósági engedélyezés esetén indul a testteológia szakirányú továbbképzési szak, az egyházi közösségszervezés, közösségfejlesztés és közösségvezetés szakirányú továbbképzési szak, a koragyermekkori fejlesztő asszisztens szakirányú továbbképzési szak, a fejlesztő-differenciáló mentorpedagógus szakirányú továbbképzési szak és köznevelési mestervezető szakirányú továbbképzési szak. Sok apró lépés történt. Nagyon büszke vagyok arra, hogy érsek atya a kinevezéssel nem várta meg a két évet, egy éven belül úgy ítélte, hogy az elkészült intézményfejlesztési stratégia és vezetői fejlesztési koncepció méltó arra, hogy azokat véghez vigyük.

- A beszélgetés elején említette a főiskola szolgáltatói profilját. Ez mit jelent?

- Azt, hogy közvetlenül részt fogunk venni az egyház pasztorális tevékenységében, segítve a plébániák munkáját. Az főiskolán létrejönne egy pasztorális és tanácsadó intézet, ezen már dolgoznak a munkatársak. Tanácsadás és lelkigondozás, hivatásgondozás a célja az intézetnek. Teológiai és pszichológiai végzettséggel rendelkező szakemberek fognak foglalkozni hivatásgondozással és lelki támogatással, a két szakma együttes ismeretében tudnak majd segítséget nyújtani lelkileg vagy szakmailag nehézségekkel küzdő, illetve hívő és nem hívő embereknek. Egy lelki oázist szeretnénk létrehozni a főiskolán, ahová bárki bejöhet az utcáról, ha lelki, hitbeli nehézségei, kérdései vannak, itt képzett teológusok, pszichológusok várják. Ma nagyon divatos a coaching, az életviteli, üzletszerű tanácsadás, sok pénzt fizetnek érte az emberek. Miért ne lehetne ezt egy egyházi, szellemi központban végezni? Többet tudunk adni, mint egy tréner, egy coach. Nyugat-Európában ennek van gyakorlata. Nemcsak képző intézmény szeretnénk lenni, hanem kilépnénk a gazdasági életbe. „Lelki szolgáltatásokban” rejlik egy egyházi főiskola innovatív jellege.