Balatonakarattyai cserebere a környezetvédelem jegyében

Szigeti Cecília közgazdász kutatóként sokat foglalkozik hulladéktermelésünkkel. Szerinte ennek a problémakörnek három szintje van: az egyéni, a szűkebb közösséget képviselő családi vagy vállalati és az állami, a jogszabályalkotásé. Látszólag könnyűnek tűnik megállapítani, egy-egy esetben ezek közül ki a felelős, de igazából mégis nehéz. A kormány, az önkormányzatok határozataikkal kereteket határoznak meg, a családok, a vállalatok sokat tehetnek a helyes gyakorlatok kialakításáért, és az egyéneken is múlik, élnek-e például a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségével, vásárolnak-e újrahasznosított anyagokat.

Az is számít, rendelünk-e házhoz szállított ételt, ugyanis ilyen esetekben nem mi választjuk meg azt, mibe csomagolják és legtöbbször egyszer használatos műanyagokba rakják.

Szánunk-e időt, energiát arra, hogy környezetvédő megoldásokat keressünk napi teendőinkre, a gyorsabbat vagy a természetnek előnyösebbet választjuk inkább például az üvegpalackok elhelyezésénél?

A kicsi is számít

Szakértőnk szerint mivel mind a három szintnek van felelőssége, sokan nem hiszik el, javíthat a helyzeten, ha változtatnak szokásaikon. Tapasztalata alapján hozzászoktunk a versenyzéshez és azt gondoljuk, minden esetben van, aki nyer, van, aki veszít. Pedig nem így kellene gondolkodni, mert mindenkinek jó, kölcsönösen előnyös, ha előre lépünk a hulladékcsökkentésben, ha együttműködünk e téren. Ennek belátása Szigeti Cecília szerint hiányzik a társadalom nagy részéből.

– A probléma olyan nagynak tűnik, hogy úgy véljük, nagyon kicsi a ráhatásunk, de ez csak látszólagos ellentét. Nem szabad azt hinni, hogy nem érdemes ezzel foglalkozni, azt, hogy nem múlik azon semmi, hova dobunk ki egy műanyagpalackot. Ez a fajta tehetetlenség hátráltatja a fejlődést. Én vallásos családban nőttem fel, azt hallottam gyerekként is, hogy a jó Isten mindent lát és nem a tetteink eredménye a lényeg, hanem az, megpróbálom-e megtenni, amit tudok. A megoldáskeresés visz előre, ma kell változtatni, nem a múltra kell koncentrálni – fogalmazott a kutató.

Tíz-tíz felesleges holmi

Feleslegessé vált kacatjainkat elcserélhetjük, ami nekünk már nem kell, azzal segíthetünk másoknak. Ennek jegyében Balatonakarattyán – ahol a nyarakat tölti a közgazdász – augusztusban ruhás csereberét tartottak. A szervezésben Szigeti Cecília is részt vett. Mindenki tíz-tíz holmit vihetett erre a vásárra és ugyanannyit választhatott ki, vihetett haza a kínálatból.

Lakosok, nyaralók is többen csatlakoztak a kezdeményezéshez, és aki nem talált számára hasznos dolgokat, az ökotallérokat kapott, amiket a következő hasonló alkalmon használhat fel.

Közösségi együttműködés formálódott és a rendezvényen Ördög Nóra tévés műsorvezető is megjelent, ami növelte az érdeklődést.

Szeptember elején pedig a helyiek ugyanilyen módon könyves csereberét tartottak szakértőnk kertjében. Már tervezik a folytatást: idén hat ilyen találkozót szeretnének tartani, olyan alkalmat is, amire ki-ki palántákat vihet. Az önkormányzat segítséget ígért a helyszínbiztosításban is.

Hasznos közös polcok

Szigeti Cecília elmondta, hogy a csereberéken kellemes beszélgetések alakultak ki. Veszprémből is érkeztek érdeklődők. Előfordult, hogy egy felajánló lerakta a Krúdy-összes sorozat köteteit és máris rátalált azokra valaki, akinek a felesége fekvőbeteg és a szerző a kedvence. Azokat a könyveket pedig, amelyek nem leltek azonnal új gazdára, Ördög Nóra balatonakarattyai boltja előtt egy polcra rakták ki. Onnan bárki elvihet, ott is hagyhat köteteket. Újra és újra meg is telik.

A helyiek tervei szerint ilyen idén a strandon, a vasútállomáson is lesz és író-olvasó találkozókat is szeretnének szervezni. Várják önkéntesek jelentkezését.