Civilek fogtak össze a Kerekedi-öböl élővilágáért

A napokban találkoztak a velük szimpatizálókkal Csopakon, a Kerekedi utca elején, a Kerekedi-öböl Balatonfüred felőli oldalán.

Badzsó Angéla, az Összefogás a Balatonért Egyesület társelnöke arról beszélt a Naplónak, hogy a terület (magán)tulajdonosa benyújtott egy átminősítési kérelmet, így a jelenleg gyep besorolású földeket szerinte turisztikai területté szeretné nyilváníttatni. Hozzátette: az átminősítési kérelem átfutása előtt tarvágással letarolta a területet, ahol gyümölcsösök, olajfák, ezüstfafajták és különböző cserjék voltak, benne jelentős állatpopulációval. Állítása szerint költési és vegetációs időszakban tilos fákat kivágni – függetlenül attól, hogy magántulajdonban van a terület – , a történéseket bejelentették a megyei kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi főosztályára.

Az említett Kerekedi-öböl természetvédelmi terület, mely Csopak és Balatonfüred között húzódik, és 64 hektáros területével az északi part egyik legnagyobb, még valamennyire érintetlen partszakasza, írja a geocaching oldala. A terület védetté nyilvánítását helyi társadalmi szervek kezdeményezték az érintett önkormányzat támogatásával, így 1992-től hivatalosan a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védettségét élvezi.

– Én is a közösségi médiában láttam fotókat minderről. A képeken egy traktor tisztítja a területet – nyilatkozta a Naplónak Ambrus Tibor, Csopak polgármestere. – Azt láttam, amit a csopaki területeken korábban is lehetett látni. Környezetvédőként ugyanis bevezettem azt a rendeletet a testülettel néhány éve, hogy földadót vetettünk ki mindenkire, aki nem a besorolásnak megfelelően gondozza a területét. Egyetlen kivétel van, ha szőlőként művelik meg. A tulajdonos valószínűleg azért tisztítja a területet, hogy ne kelljen földadót fizetnie. Ez az egyik része. A másik: földalapú támogatást Magyarországon ma úgy adnak, ha a művelési ágnak megfelelően gondozzák a földet.

– Levédettem a szőlőterületeket, egy hektár alatt nem lehetett építkezni. Többek között ezért is alakultak ki a ma jól ismert pincészetek. Egyebek mellett azért is kell kitisztítani a területeket, hogy ne legyenek vaddisznókárok – mondta a község vezetője. Megjegyezte, Csopak külterületeinek 80 százalékát az elmúlt két évben tették rendbe, közel 10 ezer fát ültettek vagy osztottak ki a lakosságnak, sok száz madárodúval együtt.

– A tulajdonos – aki harminc esztendeje az – beadott egy kérelmet övezeti átsorolásra – folytatta Ambrus Tibor. – Senki ne gondolja azt komolyan, hogy egy Balatonra néző 10 hektáros területen kukoricát vagy burgonyát fognak termeszteni akár 10 év múlva is. Ez naivitás. Erre azt találtuk ki, hogy legfeljebb 10 százalék beépítéssel lehessen tervezni a területre. A rendezői tervet készítők a hatóság felé ezt fogják javasolni, hiszen, ha ezt a területet meg akarjuk menteni, csak úgy sikerülhet, ha ellenőrzött körülmények között, minimális beépítést engedélyezve próbálunk hatást gyakorolni.

A csopaki polgármester szerint nehéz helyzetben vannak, mert a környéken olyan mértékű építési láz van, hogy az Csopakra is hatni kezd. Ennek képviselő társaival igyekeznek megálljt parancsolni.

– Elmondtam az Összefogás a Balatonért csoport vezetőjének is, hogy csak akkor tudunk gátat szabni Csopakon ennek, ha ellenőrzött körülmények között, minimális lehetőséget teremtünk hozzá.