Szigorúak a korlátozások, „kiürült” a 20 milliós nagyváros

Péter nem szerette volna, hogy leírjuk a teljes nevét a cikkhez, de szívesen mesélt kinti tapasztalatairól, arról, hogy a járvány miatt miként változtak meg a mindennapok a Fülöp-szigetek 20 milliós fővárosában, Manilában és annak szigetén, Luzonon, ahol összesen 60 millió ember él.

- Úgy emlékszem, még január végén jelentették az első koronavírus-fertőzöttet az országban, de a következő egy hónapban nem történt semmi olyasmi, ami érintette volna az itteni életet. Március elején aztán már egyre gyakrabban beszélték az emberek, hogy korlátozások jöhetnek, de hivatalos bejelentés egyelőre nem volt. Aztán szinte az egyik pillanatról a másikra változott meg minden, március 14-én, szombaton bejelentették, majd az azt követő kedden lezárták Metro Manilát (Manila város és vonzáskörzete – a szerző.) – tekintett vissza Péter, hozzátéve: fokozatosan tudott csak leállni minden az óriási metropoliszban. Bezártak az üzletek, az éttermek, a bárok, a cégek (már amelyik képes volt rá) pedig átalakították működésüket otthoni üzemmódba. Este nyolc és reggel öt óra között teljes kijárási tilalom van és napközben is akadnak korlátozások. Az országban voltaképpen minden megszűnt.

Péter is otthon dolgozik (az ő cégének, egy nemzetközi multinak nem okozott gondot a home work-ös átállás) több, mint három hete van lakásában, azt mondja, ő még a szerencsésnek mondhatja magát, mert a 40 négyzetméteres ingatlan ott igazán nagynak számít, ráadásul terasza is van.

- Erre senki sem volt igazán felkészülve. Itt más a kultúra, például az étkezési szokások is eltérnek attól, amit Európában megszokhattunk. Az emberek rendszerint együtt esznek, minden nap frisset, és sokat járnak különböző éttermekbe. Nincs spájzolás, pláne nem több hétre előre. Ezért is volt iszonyatosan nagy roham az üzletekben, amelyekből nincs túl sok és azok sem nagyok. Volt olyan eset, hogy hat-hétszáz méteres sor állt egy-egy szupermarket előtt. Rengeteg ember jut egy-egy boltra és gyógyszertárra.

Megtudtuk Pétertől, hogy Manila részekre van osztva, úgynevezett választókerületekre (barangay), amelyek között nincs átjárás. A kerületek határait rendőrök és katonák ellenőrzik. A körzeteken belül lehet mozogni, de nem céltalanul, és akad olyan rész, ahol még szigorúbbak az előírások, mint a többiben. Például egy lakás kap egy „kijárási kártyát”, azaz egyszerre csak egy ember léphet az utcára egy háztartásból. Sportolni, futni sem lehet a városban. A hatósági közegek folyamatosan járőröznek, igazoltatnak és megkérdezik, merre/hová megy az ember. Azt hazaküldik, akiről úgy érzik, hogy csak céltalanul sétálgat.

- Elég durva a helyzet. Nincs turizmus, nincs fogyasztás, egészen konkrétan megállt az élet. Azokon a helyeken, amelyek még nyitva vannak, a bejáratoknál lázat mérnek és a maszk viselése is kötelező. Ugyanakkor nem lehet maszkot kapni. Veszélyes élelmiszerhiány talán nem lesz, az importáruk viszont kifogynak, vagy akadozik a beszerzésük. Ez konkrétan azt jelenti, hogy rizs lesz a boltokban, hús és kenyér viszont nem biztos.

Péter megjegyezte, a kint élő magyarok folyamatosan nyomon követik a fejleményeket, tájékozódnak, felvették a konzulátussal a kapcsolatot. Ki tudja, mit hoz a jövő, készen kell állni arra is, hogy elhagyják az országot. Ő egyelőre úgy van vele, hogy marad.

Azért akadnak pozitívumok is az egészségügyileg és gazdaságilag terhelt helyzetben. – Ami hihetetlen, az a csend, a nyugalom és a jó levegő. A teraszomról olyan dolgokat fedeztem fel, amelyeket a szmog miatt még sosem láttam. A 20 milliós Manilában most olyan a levegő, mint a Balaton-felvidéken – tette hozzá.

Cikkünk írásakor a Fülöp-szigeteken több mint 3700 koronavírus-fertőzöttet regisztráltak, a halálesetek száma 177 volt, a meggyógyultaké pedig 84. A korlátozásokat április 30-ig meghosszabbították.