Hagyományőrző egyesület ünnepelt a pápai zsinagógában

Az alkalomra felekezeti hovatartozástól függetlenül várták az érdeklődőket. Az ünnep történetével Schmidt Orsolya, a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület elnöke ismertette meg a jelenlévőket.

- „Tegyétek azokat az evésivás és az öröm napjaivá...” Az Eszter könyvében olvasható sorok magukban foglalják a legvidámabb zsidó ünnep, a purim lényegét – fogalmazott Schmidt Orsolya. Megtudtuk, purim emléknapja a zsidó naptár szerinti ádár hó 14-e, amely a polgári időszámításban rendszerint februárra vagy márciusra esik. Eredetét az ószövetségi Eszter könyve (pontosabban tekercse) beszéli el.

– Arra emlékezünk, hogy a perzsa Áchásvéros király uralkodása alatt meghiúsult főemberének, Hámánnak a gonosz szándéka a zsidó nép megsemmisítésére. Az Eszter könyvében leírt események időszámításunk előtt 450 körül történhettek, a színterük Áchásvéros perzsa király birodalma. A cselekmény egyik szála szerelmi történet: Áhchásvéros első felesége, Vásti királyné kegyvesztett lesz, és helyére egy fiatal zsidó nő, Eszter kerül, aki meghódítja az egész udvar és a király szívét is, de titokban tartja a származását. A cselekmény politikai szála egy Hámán nevű udvari elöljáró és a zsidó Mordecháj, egy másik udvari politikus konfliktusával indul. Mikor ugyanis Hámán megtudta, hogy Mordecháj zsidó, a hiúságában sértett főminiszter elhatározta, hogy riválisával együtt kiirtja a birodalom teljes zsidóságát. Ezért fondorlatos beszéddel, hamis vádakkal rávette Áchásvéros királyt, hogy az királyi pecsétjével szentesítve rendelje el a zsidók egy adott napon történő elpusztítását. Ezt a napot Hámán sorsvetéssel határozta meg. A kocka ádár hó 13-át dobta ki a pusztulás napjául – emelte ki Schmidt Orsolya.

– Mikor Mordecháj értesül a szörnyű veszélyről, Esztert kéri arra, próbálja meg elérni a királynál a döntés megváltoztatását. Ezután a királyné ravasz tervet eszel ki, és két egymást követő napon ő hívja meg magához Áchásvérost és Hámánt egy gazdag lakomára. A második napon a lakoma végeztével elmondja a királynak származása titkát, és azt, milyen szörnyű sors vár rá és népére Hámán cselszövése miatt. A király, aki nagyon szereti Esztert, éktelen haragra gerjed Hámánnal szemben, kivégezteti a főminisztert, és Mordechájt állítja a helyére, neki adva Hámán rangját, hatalmát és vagyonát is. Arra azonban még a királynak sincsen hatalma, hogy a zsidók elpusztítására korábban már kiadott engedélyt visszavonja. Eszter könyörgésére csak annyit tud tenni a zsidók érdekében, hogy engedélyt ad nekik: fogjanak fegyvert és védjék meg magukat a pusztulástól. Ez meg is történik, a zsidók harcba szállnak, legyőzik az elpusztításukra törő seregeket, így ádár hónap 14-ére elmúlik fejük fölül a halálos veszedelem. Ezt a napot azután purimnak nevezik el, vidám örömünneppé teszik, és Eszter könyvében örökítik meg az utókor számára – magyarázta.

Schmidt Orsolya hozzátette, az ünnep azóta is négy fontos parancsolatot, kötelezettséget (úgynevezett micvát) ír elő a zsidók számára. Idetartozik Eszter könyvének olvasása, a purimi lakoma megtartása, valamint ajándékadagok küldése a rokonoknak, barátoknak, továbbá a szegények megajándékozása. Emellett fontos része még az ünnepnek a jelmezes-álarcos alakoskodás.

Az esemény vendégeire találós kérdések is vártak purim történetével kapcsolatban. Schmidt Dezsőné elnökségi tag közreműködésével egy purimi mesét hallgathattak meg a jelenlévők, akik az ünnepség után purimi süteményt és forró italt fogyaszthattak. Az idei ünnep érdekességét adta, hogy a mosonmagyaróvári zsidó hitközségnek köszönhetően Eszter könyvének (tekercsének) másolatát megtekinthették a résztvevők.